Három éven belül elérhetővé válik a génmódosított növényekkel előállított inzulin - jelentette be egy kanadai vállalat. Dél-afrikai kutatók ennél már előrébb is járnak: gm-dohánynövénnyel termeltetnek méhnyakrák elleni védőoltást.
A Sembiosys kanadai vállalat közölte: tudományos áttörést ért el, a sáfrányos szeklice nevű növény emberi génnel módosított változatával emberi inzulint képes előállíttatni, így nem lesz szükség a hosszadalmas és költséges klinikai kísérletekre. Az inzulint a növény olajos magva tartalmazza.
Jelenleg a legtöbb inzulint génmódosított baktériumokkal állíttatják elő, a sáfrányos szeklicét viszont már jelenleg is a szabadban termesztik az Egyesült Államokban, Kanadában és Chilében lévő kísérleti földeken.
Andrew Baum, a Sembiosys stratégiai vezetője közölte: meg vannak győződve arról, hogy ők lesznek az egyik első vállalat, amely növényekkel termeltetett orvosi készítményt dob majd a piacra.
A vállalat arra számít, hogy már a közeljövőben jelentősen megnő az inzulin iránti igény, a cukorbetegek növekvő száma, valamint az új kezelési módok miatt - az inhalátoros bevitelhez például nagyobb mennyiségre van szükség, mint injekció esetén.
Andrew Baum szerint egyetlen hatalmas növényfarm kielégítheti a világ inzulinszükségletét, ráadásul a készítmény ára is jelentősen csökkenhet.
A cégvezető kitért arra is, hogy termékük a génmódosított növények új nemzedékébe illeszkedik - az első a mezőgazdasági haszonnövényeké volt, a második pedig a gyógyszereket előállító növényeké.
Az üzletember meggyőződése, hogy ez a második hullám meggyőzi majd a széles közvéleményt is a génmódosítás előnyeiről.
Abban biztosan igaza van, hogy a világban számos olyan kutatás folyik, amelyben génmódosított növényekkel kívánnak orvosi hatóanyagokat előállíttatni. A fokvárosi egyetem kutatói például a dohánynövényt "bütykölték meg", így az a méhnyakrák elleni oltóanyagot termel.
Máshol burgonyával akarnak pókfonalat előállíttatni, vagy olajos magvakat termő növényekkel kenőanyagokat. Egy dán vállalat olyan növény kifejlesztésébe fogott, amelynek virága elszíneződik, ha a gyökér robbanóanyaggal találkozik, így felhasználható lenne aknamezők felkutatására.
A környezetvédők ugyanakkor máris megkongatták a vészharangot, mondván: a gm-gyógyszernövények esetében még a gm-haszonnövényeknél is nagyobb a tápláléklánc szennyeződésének veszélye. A Föld barátai nevű szervezet munkatársa szerint már történtek is ilyen incidensek.
