Azt mindenki jól tudja, hogy mennyi gondot okozhat a magas koleszterinszint: ez a felelős a vérerek rugalmatlanná válásáért és a zsíros plakkokért, melyek eltömítik az artériákat. A vér így nem tud megfelelően áramolni a szervezetben - ez különösen akkor veszélyes, ha más betegség is társul a magas koleszterinszint mellé (például diabétesz vagy magas vérnyomás). A plakkok az idő előre haladtával egyre több gondot okozhatnak, és megnövelhetik a szívroham, illetve a stroke veszélyét. Kutatások pedig bizonyították, hogy a túl magas koleszterinszint közrejátszhat az erekciós zavarok, a májbetegségek és a veseelégtelenség kialakulásában is.
Miért fontos mégis a koleszterin a szervezetünkben?
Erre az anyagra sok biológiai folyamathoz szükségünk van: koleszterin kell például a sejteknek, elsősorban a sejtmembrán felépítéséhez; az agyunk és az emésztésünk működéséhez; valamint bizonyos hormonok szintetizáláshoz. A szükséges mennyiségű koleszterint a májunk állítja elő, azt felesleges naponta bevinni a szervezetünkbe.
A koleszterinszintünket ugyanis - genetikai adottságaink mellett - közvetlenül befolyásolja az elfogyasztott táplálék koleszterintartalma. Ezért érdemes kerülni a jól ismert koleszterinbombákat, azaz az állati eredetű zsiradékokat, a tojássárgáját, a tejszínt, a vajat, a szárnyasok bőrét és a belsőségeket. Ezen kívül érdemes ügyelni a telített és telítetlen zsírsavak megfelelő arányú fogyasztására is. A telített zsírokban gazdag táplálék ugyanis egyértelműen növeli a vérben lévő LDL koncentrációját.
A legtöbb telített zsírsav az állati eredetű élelmiszerekben található, elsősorban a sertéshúsban, a húskészítményekben, kolbászfélékben valamint a teljes tejben és tejtermékekben. Ezek helyett célszerűbb magas fehérje- és alacsony zsírtartalmú húsokat, sovány tejet és sajtokat fogyasztani. A telített zsírsavak fogyasztásának csökkentése mellett célszerű a telítetlen zsírsavak fogyasztásának növelése is. Ezek fő forrásai a növényi olajok, amelyekkel érdemes helyettesíteni az állati eredetű zsírt, továbbá az olajos magvak és a halak.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
A koleszterinszint rendben tartásához a megfelelő táplálkozás és egészséges életmód mellett nagymértékben hozzájárul az úgynevezett növényi szterinek fogyasztása. A növényi szterin olyan anyag, amelyet növényi olajokból vonnak ki és amelynek szerkezete hasonló a koleszterinéhez. Hasonló szerkezetüknek köszönhetően a növényi szterin megakadályozza a koleszterin felszívódását a vékonybélben, csökkenti a szérum koleszterin és az LDL koleszterin szintjét egyaránt. Növényi szterinben gazdag a kelbimbó, a cékla, a hagyma, a narancs és a karfiol; az olajok közül pedig a kukorica, a búzacsíra, az olíva és a mogyoró. Az ajánlások szerint naponta legalább 1,6 g növényi szterint kellene fogyasztanunk ahhoz, hogy a kedvező hatásaikat érezhessük. A szokásos civilizációs étrendben 150-500 mg az átlagos napi bevitel, ezt a legpraktikusabb, ha étrend-kiegészítővel egészítjük ki.
Legjobban: