A szélütés súlyosságát nemcsak az elzáródott ér nagysága és elhelyezkedése befolyásolja, hanem az is, hogy az ilyenkor működésbe lépő kollaterális, azaz kiegészítő keringés mennyire hatékony. Ha az agyat behálózó erek közötti, egészen addig szunnyadó összeköttetések képesek átvenni a blokkolt ér funkcióját, akkor akár tünetmentesen is lejátszódhat a szélütés. Elégtelen kollaterális keringés esetén viszont a legsúlyosabb következményektől tarthatunk.
A kiegészítő keringés pontos működési mechanizmusára még nem derült fény, mint ahogy arra sem, hogy egyes betegeknél miért hatékonyabb ez a rendszer. A jelenlegi kezelések és a folyó kutatások a vérrögök műtéti eltávolítására, illetve a gyógyszerekkel történő feloldására fókuszálnak, jóllehet a kollaterális keringés hatékonyságának javításával ugyanúgy, vagy talán még jobban helyre lehetne állítani a blokkolt területek vérellátását.
Egy 62 fős előzetes kutatás során ugyanis kiderült, hogy azonos jellegű érelzáródásban szenvedő páciensek közül a hatékonyabb kiegészítő keringésűeknél 65 helyett 40 százalékos volt a halálozási arány, és a betegek harmadánál csak mérsékelt, illetve enyhe fogyatékosság lépett fel. Ez utóbbi arány a rossz keringésű pácienseknél mindössze 7 százalék volt.
Jelenleg 40 amerikai kórházban áll klinikai tesztelés alatt egy olyan eszköz, mellyel stimulálni lehet a kollaterális keringést. A NeuroFlo nevű aorta-katéter ballonjának felfújásával csökken a test alsó részeibe áramló vér mennyisége, így javul az agyi keringés. Egy előzetes vizsgálat szerint ez valóban működik: a kutatásban részt vevő 29 friss szélütéses beteg 60 százalékánál tapasztaltak jelentős neurológiai javulást, legalábbis az eszköz használatának első 24 órájában.
Azonban még további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy kiderítsék, miért érzékenyebb a vérnyomás ingadozására a rendszer, és esetenként miért omlik össze egyik pillanatról a másikra.(H. A.)
(2007.05.15. 10:27)
Népszabadság - Népszabadság
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: