Előjelző tünetek
A betegek mintegy kétharmada számol be bizonytalan előjelző tünetekről. Figyelmeztető előjel lehet az (angina pectoris tünetcsoport): kisebb mellkasi nyomásérzések, fizikai terhelésre fellépő mellkasi fájdalom; nehézlégzés, gyengeség, rossz közérzet, fáradékonyság, illetve ezeknek a panaszoknak gyakoribbá válása és csekélyebb terhelésre való föllépése.
Mi történik a szívvel?
A szívinfarktus olyan veszélyállapot, amelyben a szív egy részének vérellátása hirtelen nagymértékben csökken, vagy megszűnik, és a szívizom az oxigénhiány következtében elhal. Ilyenkor heves, mély, nyomó a mellkas közepén jelentkező fájdalom jelentkezik, amely gyakran sugárzik a hátba, bal karba, vállba, illetve az állkapocsba. A fájdalomerős és tartós, igen gyakran kíséri nehézlégzés, halálfélelem, sápadtság, verítékezés. Ha a beteg az első 4-6 órát túléli, egyre több a remény a gyógyulásra. Olyan esetek is vannak, hogy az akut infarktus egy része (talán 20%-a is) "néma" lehet, vagyis az illető nem veszi észre, hogy beteg lenne. Ilyenkor későbbi vizsgálatok során derül ki - meglepetésre - a lezajlott infarktus.
Gyorsan a kórházba
A legfontosabb, hogy az elzáródott érszakasz szakszerű terápia hatására minél hamarabb újból megnyíljon. Ha a roham következtében nagy szívizomterület hal el, heveny szívelégtelenség alakul ki. Ilyenkor azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést, mert a fellépő ritmuszavar, kamrafibrilláció, keringés- és légzésmegálláshoz, illetve szívmegálláshoz vezet.
