Hát zsírból is többféle van?

Az ember, ha nem biokémikus, csak kapkodja a fejét, amikor az orvosa száját olyan kifejezések hagyják el, mint telített vagy telítetlen zsírsavak. Mit jelent mindez? Egyáltalán mi a különbség? Cikkünkben eloszlatjuk a homályt.

Nagyító alatt

A sejteknek azokat a molekuláit, melyek apoláris oldószerekben (pl. benzol, éter) oldódnak, összefoglaló néven lipideknek nevezzük. Az összetett lipidek, mint az olajok és a zsírok egyszerűbb alkotórészeke: glicerinre és zsírsavakra bonthatók. A zsírsavak - hármasával - a glicerinmolekula kis kémiai "horgára"csatlakoznak. A zsírsavak lényegében hosszú szénláncok, melyekhez több-kevesebb hidrogén kapcsolódik. Szakszerűen megfogalmazva a zsírok a glicerinnek nagy szénatomszámú zsírsavakkal alkotott észterei.

A növényi szervezetekben előforduló olajok, pl. olívaolaj, repceolaj, napraforgóolaj szobahőmérsékleten folyékonyak, mert molekuláikban több a telítetlen zsírsav. Az állati zsiradékok szobahőmérsékleten többé-kevésbé szilárd halmazállapotúak, mert főleg telített zsírsavakat tartalmaznak.

Melyik kell?

Szervezetünknek alapvetően szüksége van a zsírokra, hiszen a zsírszövetek biztosítják a szervezet legfontosabb energiatartalékait. Ezen kívül a sejtek felépítésében, a szervek védelmében és a hőháztartás egyensúlyban tartásához is zsírra van szüksége testünknek.

A zsírsavak a szervezet energiatermelő folyamataihoz biztosítják az energiát oxidációjukkal. Három típusukat különböztetjük meg. Vannak a telített, az egyszeresen - és a többszörösen telítetlen zsírsavak. Nagy mennyiségű állati eredetű zsiradék bevitelével főként telített zsírsavakat juttatunk szervezetünkbe: kis mennyiségben ezekre is szükség van, de túlzott fogyasztásukkor elhízással, szívinfarktussal, daganatos megbetegedésekkel számolhatunk.

A telítetlen zsírsavak a telítettekből alakulnak át. Az emlős szervezetek legfeljebb egy telítetlen kötést tartalmazó zsírsavak szintézisére képesek. Ezek kedvező hatásúak a már kialakult szív-és érrendszeri megbetegedések esetén is. Kívülről a növényi olajok (pl. olívaolaj) fogyasztásával juthatnunk hozzájuk.

Azokat a kétszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírsavakat , amelyeket az emlősök szervezete nem tud előállítani, de kis mennyiségben felhasznál, esszenciális zsírsavaknak nevezzük. A többszörösen telítetlen zsírsavak között vannak az omega-6 zsírsav (linolsav) és az omega-3 zsírsavak (alfa-linolénsav). Az esszenciális zsírsavak fontos szerepet töltenek be az immunrendszer megfelelő működésében (a T-sejtek aktivitását fokozzák). Ezen kívül a prosztaglandinok előanyagai (melyek gyulladáscsökkentők, a véralvadási folyamatokban is szerepelnek) és a vérnyomás szabályozásában is közreműködnek.

A szervezetbe kizárólag táplálékokkal kerülhetnek be. Hiányuk emberi megbetegedést általában nem okoz, mert teljesen zsírmentes táplálkozás nem létezik, és minden szervezetben vannak tartalékok is. Arányuk eltolódása azonban okozhat gondokat.

Az emlősökkel ellentétben az alacsonyabb rendű szervezetekben többszörösen telítetlen zsírsavak is keletkezhetnek. Az elfogyasztott telítetlen zsírsav-típusok ideális aránya omega-3/omega-6 zsírsavak: 1:3-1:5 volna, a rosszul összeállított étrend esetén azonban gyakran 1:10-1:30-ra csúszik el ez az arány. A helyes mennyiségek visszaállításához omega-3 zsírsavakban gazdag étrendet (len, dió, mogyoró, repce, tengeri halak stb.) , esetleg ezeket tartalmazó étrend-kiegészítőket javasolnak a szakemberek.

Ami biztos káros

A zsírok mesterséges kezelése során keletkezett ún. transz-zsírsavak kifejezetten károsak, szív-és érrendszeri megbetegedések, magas koleszterinszint okozói, sokkal veszélyesebbek, mint az állati eredetű táplálékkal bejuttatott telített zsírsavak. Ezért próbáljunk meg minél kevesebb feldolgozási eljáráson átesett növény-illetve állati zsiradékot fogyasztani.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +12 °C
Minimum: +4 °C

Többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, de átmeneti időszakra jobban is csökkenhet a felhőzet. Ezeken a helyeken párássá válik a levegő, foltokban köd is képződik. Az éjféli órákig sokfelé előfordulhat eső, zápor, később már főként csak a déli országrészben számíthatunk csapadékra, ott egy-egy helyen zivatar sem kizárt. Kezdetben élénk, délen néhol erős lesz a nyugati, délnyugati szél, de a légmozgás fokozatosan mérséklődik.A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 6 és 11 fok között alakul, de a kevésbé felhős, illetve kevésbé szeles tájakon ennél pár fokkal hidegebb is lehet. Kedden melegfronti hatásra számíthatunk, amely jelentősen megterhelheti a melegfrontra érzékenyek szervezetét.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!