Napi egészség
Fertőző betegségek
Influenza, HPV-fertőzés, Lyme-kór, AIDS, agyhártyagyulladás, hepatitis, mononukleózis, tetanusz és más fertőző betegségek
Koronavírus: van, ahol májusig szükségállapot lesz
Május 9-éig meghosszabbította a spanyol parlament a koronavírus-helyzet miatt elrendelt szükségállapotot. Ez jogalapot teremt arra, hogy az autonóm tartományok kormányai helyben korlátozhassák a szabad mozgást, például feltételekhez köthetik az egyes régiók területére történő belépést, illetve az onnan való távozást.
Koronavírus: nem végez mintavételt az OVSZ
A napokban bejelentették, hogy a koronavírus elleni védekezésben már az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) is részt vesz azzal, hogy kivizsgálja a beszállított mintákat. A vérgyűjtési helyszíneken azonban nem történik mintavétel, ezért ilyen céllal senki ne jelentkezzen náluk - kérik közleményükben.
Koronavírusteszt: minden negyedik szolgáltató jogsértést követett el
A koronavírus-járvány sok nehézséget okoz a mindennapokban. A cél azonban az, hogy ezeket minimalizáljuk - jelentette ki Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára az operatív törzs pénteki sajtótájékoztatóján.
Orbán: új világ jön a védekezésben
Hétfőtől új világ kezdődik a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos előírások betartásának ellenőrzésében. Ha az érintettek nem tartják be a szabályokat, akkor ezeket erőből be kell tartatnunk - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.
Koronavírus: már 45 millió ember kapta el
Tavaly év vége óta már több mint 45 millió embert fertőzött meg és 1,18 millió életet követelt világszerte az új típusú koronavírus. Közben viszont a gyógyultak száma már meghaladta a 30,3 milliót - derült ki a Johns Hopkins Egyetem péntek reggeli összesítéséből.
Ezt tanulhatjuk a spanyolnátha második hullámából
Az első világháborút követő spanyolnátha három hullámban söpört végig Európán, emberek tízmillióinak életét követelve. A három közül a második hullám volt a legsúlyosabb, néhány tanulságot pedig most, a koronavírus-járvány idején is levonhatunk belőle.
Koronavírus: ezért olyan rosszak a magyar adatok
Rusvai Miklós virológus szerint azért olyan rosszak jelenleg a magyar koronavírus-statisztikák, mert az első hullám alatt nagyon jók voltak az adataink. Úgy véli, sokkal többet kellene tesztelni, a vakcina megjelenését pedig jövő március-áprilisra várja.
Koronavírus: meddig kell még maszkot viselni?
Az egész világ azt várja, hogy végre elérhetővé váljon egy hatékony vakcina a koronavírus ellen. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy a védőoltás mennyi időre ad majd védettséget, és az emberek egyáltalán beoltatnák-e magukat. Egy biztos, a maszktól és a kézmosástól egy jó ideig még nem szabadulunk.
Koronavírus: a legtöbben emiatt betegszenek meg
A legfontosabb most az, hogy betartsuk az előírásokat, tehát kerüljük a zárt, zsúfolt helyeket, a tömegben pedig viseljünk maszkot - hívta fel a figyelmet Szlávik János infektológus, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Koronavírus: újabb helyszíneken lesz kötelező a maszk
A magyar emberek élete, egészsége és testi épsége védelmének érdekében tovább szigorítják itthon a maszkviselési szabályokat - ismertette Kiss Róbert, az ügyeleti központ vezetőhelyettese az operatív törzs csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Koronavírus: szigorítanak a németek, leáll a fél ország
A koronavírus-járvány első, tavaszi hulláma óta a legszigorúbb korlátozásokat vezetik be Németországban. November végéig csaknem teljesen felfüggesztik egyebek mellett a vendéglátóipar és a kulturális szektor működését. A közoktatást és a napközbeni gyermekellátás rendszerét viszont nem állítják le.
Koronavírus: már 44,5 millió fertőzött a világban
Tavaly év vége óta már több mint 44,5 millió embert fertőzött meg és 1,17 millió életet követelt világszerte az új típusú koronavírus. Közben viszont a gyógyultak száma már meghaladta a 30 milliót - derült ki a Johns Hopkins Egyetem csütörtök reggeli összesítéséből.
A vastagabb felhősáv - miközben szakadozik - tovább halad keleti, délkeleti irányba, így a Dunántúlon a nap döntő részében erősen felhős vagy borult lesz az ég, míg keleten várható a legtöbb napsütés. Elszórtan, főképp az ország északnyugati felén eső, zápor előfordulhat. Egy-egy zivatar is kialakulhat. A déli, délnyugati szél a Tiszántúl kivételével egyre nagyobb területen északnyugatira fordul és megélénkül, olykor meg is erősödik. A csúcsérték 18 és 30 fok között alakul, északnyugatról délkelet felé haladva számíthatunk magasabb értékekre. Hullámzó frontrendszer érte el térségünket északnyugat felől, és csak lassan halad kelet felé. A mostani légköri helyzet kettősfronti hatást okoz.