A maszkhordás elsődleges célja nem is a viselő megóvása, hanem mindenki másé a környezetében. Ismert, hogy az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) elsősorban cseppfertőzéssel terjed, ráadásul akár tünetmentes hordozók is átadhatják a fertőzést másoknak. Önmagában tehát a COVID-19 tüneteinek hiánya még nem biztosíték arra, hogy nincs jelen a vírus a szervezetünkben, ennél fogva a maszkviselés szükségszerű óvintézkedés, akárcsak a fizikai távolságtartás.
Kifejezett ajánlások egyelőre nem születtek arra vonatkozóan, hogy milyen anyagokból, illetve milyen struktúra szerint készüljenek a szájmaszkok az optimális eredmény érdekében. Bár az egészségügyi személyzet számára biztosított védőeszközökről készültek korábban ilyen irányú kutatások, a hétköznapi használatra széles körben elérhető maszkokról már jóval kevesebb adat áll rendelkezésre. Éppen ezt a hiányosságot igyekeztek kiküszöbölni a Floridai Atlanti Egyetem mérnöki és számítástechnika-tudományi karának kutatói - olvasható az intézmény közleményében .
A kutatók laboratóriumi körülmények között lézerfény, valamint desztillált víz és glicerin elegyének használatával az emberi köhögés és tüsszentés által keletkező, potenciálisan kórokozókat is tartalmazó aeroszol terjedését szimulálták és tették láthatóvá. Különböző maszkokkal eltakarva a tesztbábu arcát egyaránt megmérték a kiszabaduló cseppek haladásának sebességét és távolságát, ahogy megtették ugyanezt maszk nélkül is. A kísérlet során három különböző típusú szájmaszkot tettek próbára, így:
- egy egyrétegű, egyszerű szájkendőt;
- egy két rétegben meghajtott, foltvarrással házilag készült pamut maszkot;
- valamint egy nem steril, tölcsér stílusú maszkot, amilyet a legtöbb amerikai gyógyszertárban is kapni lehet.
Az így kapott eredmények szerint még a lazán illeszkedő kötés is képes volt bizonyos mértékig feltartóztatni a kiköhögött és kitüsszögött cseppeket, igazán jó eredményt ugyanakkor a házi maszkok és a gyógyszertári eszközök hoztak. Mindazonáltal ezek anyagán keresztül, illetve a széleik mentén is észlelhető volt némi szivárgás. A legfontosabb tanulság ezzel együtt az, hogy maszk nélkül az aeroszol még a távolságtartás kapcsán gyakran emlegetett másfél-két méternél is bőven messzebbre jutott. Ebben az esetben a cseppek átlagosan 2,5 métert tettek meg a levegőben, míg szájkendővel 1,1 métert, pamut zsebkendőn keresztül 48 centimétert, rétegelt pamut maszkon át 6 centiméter, tölcsér alakú maszk esetén 20 centimétert.
Az adatokat bemutató tanulmány a Physics of Fluids című tudományos folyóiratban jelent meg.
Akár a járvány második hullámát is el lehetne kerülni, ha mindenki viselne maszkot - állapította meg egy új kutatás a témában. Részleteket társoldalunk, az nlc.hu cikkében olvashat.
