Hogy szabaduljunk meg a nemi szemölcstől?
A nemi szervi szemölcsöknek sokféle megjelenési formája van, és a kezelés megválasztásában sokféle szempontot kell figyelembe venni. Nem mindegy például, hol helyezkednek el a szemölcsök, mekkorák, mennyi van belőlük, milyen a beteg fájdalomtűrő képessége, mennyire tart a fájdalommal járó beavatkozásoktól, például a fagyasztástól, helyi érzéstelenítéstől. Azt is meg kell gondolni, hogy az alkalmazandó készítménnyel mekkora területet tudunk egy alkalommal kezelni.
Természetesen körültekintően kell eljárni, ha a szemölcsök hüvelybemenetnél és a húgycsőnyílásnál jelennek meg, illetve végbélsebészeti vizsgálat is indokolt a végbélnyílásban vagy körülötte elhelyezkedő kondilómák esetén. Rendkívül fontos a nőbetegeknél azt is tisztázni, hogy a hüvelyben vannak-e szemölcsök.
Hogyan kezeljük a nemi szemölcsöt?
Az előbbiek mellett a kezelés megválasztását nagymértékben befolyásolja az a tény is, hogy a betegek mielőbb szeretnének megszabadulni az összes növedéktől. Ezért - néhány kivételtől eltekintve - azokat az eljárásokat részesítik előnyben, amelyek ezt lehetővé teszik.
A növedék eltávolítására az orvos választhatja a fagyasztást , amikor is speciális palackból folyékony nitrogént fecskendeznek a szemölcsre, mely elhal, és néhány napon belül leesik. A seb hámosodása 14-21 napot vesz igénybe.
Ha az égetést választja, akkor helyi érzéstelenítést követően nagyfrekvenciájú eszközzel megérinti a növedéket, ami a keletkező hőhatás miatt elég. A hámhiány 10-14 napon belül gyógyul. Lézerkezelésnél szintén helyi érzéstelenítésben történik a beavatkozás, a gyógyulás ideje 5-7 nap.
Ki is metszhetik a szemölcsöt szikével, ilyenkor a sebszéleket varratokkal zárják. Ezeket az eszközös beavatkozásokat belső immunerősítő kezeléssel lehet kiegészíteni, ennek ellenére nem ritka, hogy többször kell a kezelést ismételni.
Felszínes sebek fognak keletkezni
A betegek döntését befolyásolja az orvosoktól kapott tájékoztatás is, ezért nagyon fontos a megfelelő tanácsadás és információátadás. A kezelés megkezdése előtt tisztázni kell például azt, hogy a kezelések nyomán felszínes sebek fognak keletkezni, a helyileg alkalmazott ecsetelők megszokott mellékhatása az irritatív gyulladás, a hámhiányok kialakulása. Arról is beszélni kell, hogy bármelyik eljárást választjuk a kondilómás növedékek eltávolítására, a kiújulás lehetőségével számolni kell.
A betegnek otthon folytatnia kell a kezeléseket. A növényi sejtméreggel történő ecsetelést akkor ajánlják, ha kevés szemölcsöt kell kezelni. A kezelési utasításnak megfelelően a beteg egymást követő három napon keresztül a növedékeket beecseteli, majd 4 nap szünetet tart. A kezelés mellékhatásaként gyulladt, hámhiányos felületek alakulhatnak ki, melyek a terápia átmeneti megszakítására és helyi hámosító kezelés hatására begyógyulnak. A növényi sejtméregre azonban kevésbé reagálnak a vastagabb bőrrel fedett területeken lévő kondilómák, például a hímvessző testén , a szeméremdombon, a gáton lévő növedékek. Ha a kezelt betegeknél négy hét után sincs javulás, akkor módosítani kell a kezelést.
Az immunválaszt módosító hatóanyagot tartalmazó krém a szervezet immunválaszát aktiválja, ennek következtében a vírusos növedékek eltűnnek.
A kezelést a leírásnak megfelelően hetente háromszor, (például hétfőn, szerdán, pénteken) az esti tisztálkodás és az érintett terület szárazra törlése után kell végezni. A növedékeket a készítménnyel alaposan be kell dörzsölni, majd reggel a kezelt felületet szappanos vízzel le kell mosni. A kezelés 2-4 hetében a kezelt felületen gyulladás, vérzékeny sebek alakulhatnak ki, kellemetlen égető fájdalommal.
Ez a gyulladásos tünetegyüttes megszokott kísérője az immunválaszt módosító kezelésnek, és egyben a kezelés eredményességének előrejelzésére is szolgál. Ezek a tünetek a kezelés befejezését követően pár nap alatt megszűnnek. Mindkét nemben a végbél körül, nőknél a nagyajkak felszínét is érintő, férfiaknál a fitymazsákon belül elhelyezkedő, kiterjedt kondilómák esetében tanácsos ezt a kezelést alkalmazni.
Természetesen érdemes az immunválaszt módosító kezelést azoknál a betegeknél is bevetni terápiás fegyverként, akiknél sebészi vagy egyéb beavatkozást követően kiújul a betegség.
