Habár az első védettségi igazolványokat már hónapokkal ezelőtt kipostázták, szerepük csak azt követően értékelődött fel, hogy május elsejétől elértük a négymillió beoltottat. A mozik, vendéglátóhelyek, állatkertek vagy edzőtermek ugyanis csak a kártyával rendelkezők számára nyíltak meg, illetve a védetteknek (és a felügyeletük alá tartozó kiskorúaknak) már maszkot sem kell viselniük a kulturális és sportrendezvények látogatásakor. Ez sokakat ösztönzött a vakcina beadatására, a beszámolók szerint azonban a plasztikkártyák kiállítása nem halad a várt ütemben. Egyesek egy-másfél héten belül megkapták, sokaknak azonban egy hónap után sem érkezett meg. Mit tehetünk, hogy felgyorsítsuk a folyamatot?
Kik kaphatnak védettségi igazolványt?
A védettségi igazolványt a fővárosi és a megyei kormányhivatalok állítják ki. Ugyan a kétadagos vakcinák hatására keletkező, teljes védettség csak nagyjából két héttel a második oltást követően alakulhat ki, már az első vakcina beadása után jogosultak vagyunk rá. Ha valaki megkapta a védőoltást, nem is kell igényelnie azt, az állam hivatalból postázza és fizetni sem kell érte. Az oltást igazoló kártyának egyelőre érvényességi időt sem határoztak meg, hiszen nem tudni még, hogy pontosan meddig nyújthatnak védettséget a vakcinák.
A kártyát nemcsak az oltottak igényelhetik meg, hanem azok is, akik korábban már igazoltan átestek a fertőzésen. Ez esetben a fertőzésből való felgyógyulás napja jelenti a védettség kezdetét, a kártya a jelenlegi jogszabályok szerint innentől számítva hat hónapig érvényes. Ha úgy gondoljuk, hogy átestünk a fertőzésen, de tesztet akkor nem csináltak rajtunk, utólag saját költségre végezhetünk ellenanyag-vizsgálatot, majd ez alapján megigényelhetjük a kártyát.
Mit tegyünk, ha nem kapjuk meg időben?
Felesleges az amúgy is leterhelt háziorvosokat amiatt hívni, hogy a késlekedő igazolvány felől érdeklődjünk, hiszen a kártyákat nem ők állítják ki, így nem tudhatják azt sem, hol akadt el a folyamat. Ha attól tartanánk, hogy az orvos az oltást követően nem rögzítette az adatainkat az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT), azt mi is könnyen ellenőrizhetjük, ha van ügyfélkapu-hozzáférésünk, ezért a háziorvost hívni ez ügyben csak annak érdemes, aki nem fér hozzá az otthonából az elektronikus adatbázishoz.
Amennyiben az EESZT-ben regisztrálták az oltásunk időpontját, úgy a kormányhivatalok feladata már az igazolások célba juttatása. Ideális esetben az oltástól számított 8-10 napon belül meg is érkezhet a kártya, sokan azonban jóval tovább is hiába várnak rá. Az április 30-i nagyszabású oltási akciók után a munka feltorlódhat annyira, hogy akár heteket is csúszhat egy igazolás postára adása.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ sok kapaszkodót nem nyújt az igazolásra váróknak. Honlapjuk tájékoztatása szerint az illetékes szervek a fent említett fővárosi és megyei kormányhivatalok, ezért ha a kártyát az oltást vagy az igénylést követően nem kaptuk meg, illetve egyéb bejelentést tennénk az igazolvánnyal kapcsolatban, az alábbi linken található űrlapot kell, hogy kitöltsük, amelyet a kormányhivatal felé továbbíthatunk elektronikus úton.
Szintén megpróbálhatunk érdeklődni az NNK koronavírussal kapcsolatos lakossági megkeresésekre beüzemelt telefonszámain is: 06-80-277-455, illetve 06-80-277-456. Az ingyenesen hívható zöldszámok elvileg a hét minden napján 24 órában elérhetőek, és a vírus mellett az oltási igazolványok kapcsán is várják a megkereséseket. E-mailen a [email protected], illetve a [email protected] címeken fogadnak lakossági megkereséseket az NNK munkatársai. A megadott elérhetőségek mellett személyesen is felkereshetjük az egyik kormányablakot, hogy az okmányról bővebb tájékoztatást kaphassunk.
Egyre több koronavírus-fertőzött vagy a vírus okozta COVID-19-ből éppen felépült ember betegszik meg Indiában egy ritka és halálos kimenetelű gombás fertőzésben. Ha kíváncsi a részletekre kattintson korábbi cikkünkre .
