Mióta használnak az emberek védőoltásokat?

Noha a nagy járványok elleni védekezés az emberiség egyik sikertörténete, minőségi ugrást csak a tömeges védőoltások bevezetése jelentett.

A nagy járványok végigkísérik az emberiség történetét, akárcsak a járványok elleni védekezés. E kettőnek nemcsak demográfiai hatásaik vannak, hanem jelentősen kihatnak a társadalom és a gazdaság egészére. A történelem menetét különösen érzékenyen formálta a fekete himlő és a pestis megjelenése, illetve az ellenük történő sikertelen védekezés. A fáraók közül többen, köztük V. Ramszesz is himlőben halt meg. Az azték birodalom is azért gyengült meg végzetesen, mert a spanyol hódító Cortés megfertőzte az őslakosokat a fekete himlő kórokozójával. I. József magyar király is himlőben vesztette életét. És persze Magyarország történelme is másként alakult volna, ha Mária Terézia 1767-ben mégsem éli túl a fekete halált.

Immunizálás: sikertörténet

Noha birodalmak tűntek el a történelem süllyesztőjében, mert nem voltak képesek védekezni a járványok ellen, és mert az uralkodójuk meghalt himlőben vagy tífuszban, történészek szerint a járványok elleni védekezés az emberi civilizáció sikertörténete. Talán kevesen tudják, hogy a járványok megelőzésének kulcselemét – a legyengített kórokozók használatát, az úgynevezett immunizálást – már az ókori Kínában is ismerték és alkalmazták.

A módszerről al-Razi, perzsa orvos és filozófus is írt a kilencedik században. Fekete himlőnél fertőzött váladékot dörzsöltek nyílt sebekbe vagy porított himlővart szívtak fel az orrukon át. Bár az így kezelt páciensek elkerülték a halált, a fertőzést továbbadták, amely segítette az újabb járványok kialakulását. A kórokozók elleni küzdelemben – a megfelelő minőségű oltóanyagokkal végzett – tömeges védőoltások jelentik a megbízható védekezést. Ez azonban csak a tizenkilencedik századtól vált elérhetővé, először Európában, aztán világszerte.

oltás
Fekete himlő elleni védőoltás a 19. században. Fotó: Getty Images

Megfertőzni, hogy ne fertőződjön

A gondolatnak, hogy a legyengített kórokozók vezethetnek el a járványok legyőzéséhez, Európában először 1718-ban találjuk írásos nyomát. Egy angol lady, Mary Wortley Montagu azt írta fennmaradt levelében valakinek, talán éppen a költő Alexander Pope-nak, akinek a szeretője volt, hogy a törökök könnyű lefolyású betegek váladékaival érintkeznek, hogy immunisak legyenek a himlőre. Maga is ugyanezt a módszert alkalmazta gyerekeinél, sikerrel. Az első „hivatalos” védőoltás szabadalma is egy vidéki angol körorvos – Edward Jenner – nevéhez fűződik 1796-ból. Legalábbis ő volt az első, aki akkurátusan dokumentálta és kiadta tudományos értekezés formájában vakcinálása eredményeit. Szőrszálhasogató történészek szerint egy angol gazda és egy német tanár hat évvel korábban már alkalmazta a módszert.

Jenner módszere az volt, hogy kertészének nyolc éves kisfiát egy karon vágott seben keresztül megfertőzte tehénhimlővel , majd miután meggyógyult, megfertőzte fekete himlővel. Később megismételte a kísérletet más gyermekkel is, köztük a saját fiával és arra a következtetésre jutott, hogy az oltás kockázat nélkül immunitást biztosít a fekete himlő ellen. Igaza volt, csak nem tudta miért, hiszen a himlő kórokozóját egy generációval később fedezték fel. Ráadásul nem tett mást, mint a sok ezer évvel ezelőtt élt gazdálkodók, katonák vagy csak egyszerűen kíváncsi emberek, akik gyakorlati tudásukra hagyatkozva próbálták gyógyítani a himlőt.

Minőségi ugrás: a védőoltás

A védőoltások hőskora a bakteriológia kibontakozásával, Louis Pasteurrel és Robert Kochhal jött el. Pasteur többek között a veszettség megelőzésében alkotott maradandót, illetve abban, hogy a kórokozók irányából közelített a járványokhoz. Ő és követői kísérletezték ki lassan, egymás után az ezrek halálát okozó bakteriális betegségek oltószereit. A tetanuszét 1890-ben, a tuberkulózisét 1921-ben (csak a II. világháború után vált általánossá), a torokgyíkét 1923-ban, a szamárköhögését 1925-ben. A vírusos mumpsz, rubeola, kanyaró és hepatitisz B megelőzése pedig a huszadik század második felében vált lehetővé. Az első tömeges, kötelező védőoltást 1876-ban vezették be Magyarországon. Fejér megyében az első himlőoltásra vonatkozó adat szerint , a himlőoltásra összeírt 8632 gyerekből 8410-et sikeresen beoltottak, az oltást teljesítő orvosok díja 732 forint volt.

A védőoltások új generációja
A tudomány és a védőoltások sikerének szép példája a COVID-19 járvány elleni vakcina kifejlesztése. Ezen belül minőségi ugrást jelent az mRNS vakcinák kifejlesztése, amelyek más elven működnek, mint a gyengített vagy elölt kórokozókat tartalmazó oltóanyagok. Ráadásul az új módszer más vírusok vagy betegségek kutatásában – például a rákkutatás – is átütő eredményeket hozhat.

Természetesen az emberiség ma sem tud minden fertőzés ellen megfelelően védekezni. Oltás hiányában például számos megszűntnek hitt fertőző betegség újra felüti fejét. Nemrégiben a kanyaró Romániában és Ukrajnában , a járványos gyermekbénulás Szíriában. Ugyanakkor a tendencia az, hogy a tudomány előbb-utóbb megtalálja a kórokozók ellenszerét. Így történt ez a himlő, a tífusz, a kanyaró, és legutóbb a COVID-19 esetében is. A védőoltások története is megmutatja, hogy a járványok elleni küzdelemben csak a lakosság aktív együttműködésével lehet sikereket elérni.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

gyümölcs
Milyen gyümölcsöt ehet a cukorbeteg? Íme a 9 legjobb választás – A nyári kedvenc is odafért a listára
Mit jelez a TSH-szint a laborleleten? – Így értelmezheted az értékeket
„Hogyan fogyjak le gyorsan?” – 5 egyszerű tipp, amelyet szakértők ajánlanak
Így teltek Scherer Péter utolsó napjai
rostok
5 mag, amely helyreállítja az emésztést – Mindennap fogyasztani kellene
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +31 °C
Minimum: +14 °C

Az ország nagy részén zavartalanul napos, száraz idő várható, kevés gomolyfelhő inkább csak az északkeleti, keleti tájakon képződhet. Napközben a délnyugati vidékeket leszámítva ismét több helyen megélénkül, néhol meg is erősödhet az északnyugati, északi szél.Délután döntően 28 és 33, késő este többnyire 17 és 26 fok közötti értékeket mérhetünk. Várhatóan szerda estig marad a frontmentes, anticiklon dominálta időjárás. Kifejezetten fronthoz kapcsolódó panaszokra tehát nem kell számítani, a fokozódó meleg azonban így is diszkomfortos lehet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

„Milyen gyógyszerek csökkentik a fogamzásgátló hatását?” – Nem sokan tudják a választ mind a 10 kérdésre A szex az életünk természetes része, azonban az egészségünk megőrzése érdekében nem elég csupán "csinálni" – fontos tisztában lenni néhány fontos tudnivalóval is. Kvízünkben tesztelheted tudásodat.
kvíz
Kvíz: felismernéd a leggyakoribb tápanyaghiányt? – Teszteld a tudásod! A vashiány és a vérszegénység sokszor alattomosan alakul ki: a tünetek enyhék, könnyen másra fogjuk őket, mégis komoly hatással lehetnek a mindennapokra. Vajon mennyire ismered fel a figyelmeztető jeleket?