Észak-Amerikában a Lyme-kór a leggyakoribb baktériumközvetítő állat által terjesztett betegség, amelyet a Borrelia burgdorferi nevű baktérium okoz. A kullancsok által terjesztett Lyme-kór ellen nincs védőoltás. A betegség lefolyása változatos, a fertőzöttek többsége csak enyhe tüneteket tapasztal, állapotukat pedig könnyen lehet antibiotikummal kezelni. Egyes esetekben azonban a kezeletlen fertőzés átterjedhet a szívre, az ízületekre, az idegrendszerre és más szervekre.
A kutatók több mint ezer emberi gént juttattak élesztőbe, majd elemezték kölcsönhatásukat a kórokozó 36 mintájával. Találtak egy fehérjét, a peptidoglikánfelismerő protein 1-et (PGLYRP1), amely korai jelzőrendszerként működik az immunrendszer számára, amikor a szervezetet baktériumfertőzés éri. Az elvégzett kísérletek alapján a PGLYRP1-fehérje hiányában egy Lyme-kóros egér szervezetében sokkal magasabb a baktériumok mennyisége, mint azoknál az egereknél, amelyeknek van ilyen fehérjéje. A fehérjehiányos egerek immunrendszere kimutathatóan rendellenesen működik - írták a kutatók tanulmányukban.
"Segítheti a fertőzés elleni harcot, ha stimuláljuk az emberi szervezetet, hogy több ilyen fehérjét állítson elő" - hangsúlyozta Erol Fikrig epidemiológus professzor, a tanulmány egyik szerzője. Fikrig és kollégái azt is vizsgálják, hogy a magasabb PGLYRP1-szintű emberek kevésbé hajlamosak-e a Borrelia burgdorferi okozta fertőzésre, ez ugyanis segítene megmagyarázni, hogy egyes fertőzöttek miért győzik le könnyebben a betegséget.
