A glükokortikoidokat szedő vagy más immunszupresszív terápiában részesülő betegek majdnem 90 százalékánál kialakul az antitestválasz az új koronavírus elleni oltás beadása után - mutatott rá az Annals of Internal Medicine című folyóiratban megjelent kutatás. Az antitestválasz az érintett betegek esetében ugyan csak egyharmada volt annak, mint amilyen az egészséges immunrendszerű embereknél alakul ki, de azt jelzi, hogy az oltás bizonyos védelmet nyújt az ilyen súlyos betegségekben szenvedők esetében is.
Az immunszupresszív terápiában részesülő, krónikus gyulladásos betegségben szenvedőknél nagyobb a súlyos COVID-19 kialakulásának kockázata. A koronavírus elleni mRNS-alapú oltások az egészséges immunrendszerrel bírók esetében védelmet nyújtanak, míg az immunszupresszív terápiában részesülő krónikus gyulladásos betegségben szenvedőknél nem ismert az immunválasz.
A többségnél kialakult antitestválasz
A Washingtoni Egyetem orvostudományi kara és a Kaliforniai Egyetem kutatói tanulmányukba 133 igazoltan krónikus gyulladásos betegségben szenvedő és 53 egészséges immunrendszerű önkéntest vontak be, akik mRNS-alapú oltást kaptak az új koronavírus ellen 2020 decembere és 2021 márciusa között. A résztvevők vérmintáját két héttel az oltás első adagja, majd három héttel az oltás második adagja után is megvizsgálták: mérték minden egyes résztvevő antitestszintjét és számolták az antitestet termelő sejteket a vérmintákban. A betegek ez idő alatt végig szedték a betegségük kezelésére felírt gyógyszereket, három páciens kivételével, akiknek a gyógyszerezését az oltás után egy héttel megszakították.
A kutatók kimutatták, hogy mind a krónikus gyulladásos betegségben szenvedők, mind az egészséges emberek csoportjának többségénél kialakult antitestválasz az oltásra, bár az immunhiányos betegek esetében ez a válasz gyengébb volt, mint az egészségesek csoportjában. Kiemelendő, hogy a glükokortikoidokat szedő és más B-sejt-elnyomó terápiában részesülők esetében nagyobb a kockázata annak, hogy nem fejlődik ki antitestválasz.
Bátorítás a betegeknek
A kutatók szerint eredményeik bátorítást adnak az immunhiányos betegeknek ahhoz, hogy beoltassák magukat a COVID-19 ellen. Elismerték ugyanakkor, hogy tanulmányuk kevés számú résztvevővel készült, és az eredményeik megerősítéséhez nagyobb létszámú kutatás szükséges. Az amerikai járványügyi központ (CDC) a közelmúltban egyébként azt ajánlotta, hogy az immunhiányos betegek kapjanak harmadik adag oltást, ami még erősebb immunválaszt válthat ki.
Egy svájci szakértő szerint jövőre várhatóan felbukkan az új típusú koronavírus már megjelent mutációinak veszélyes kombinációja, ez a "szupervariáns" pedig a világjárvány egy újabb rendkívüli szakaszát indíthatja el.
