Következtetésüket egy közel 5600 résztvevő bevonásával lefolytatott vizsgálat alapján vonták le a Stanford Egyetem kutatói. Az alanyok mindegyikénél koronavírus-fertőzést mutattak ki korábban, 2020 márciusa és szeptembere között. A fertőzöttek 11 százaléka, köztük száz asztmás beteg szorult kórházi kezelésre.
Mint azt Lauren Eggert, a tanulmány társszerzője elmondta, miután számításba vették a páciensek olyan egyéb, a súlyosabb lefolyású COVID-19 szempontjából kockázati tényezőit, mint a magas vérnyomás és szív-érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és az elhízás , "az asztma kikerült a kórházi kezelés szükségét növelő rizikótényezők közül". A szakember szerint a kórházba került páciensek esetében az asztma nem állt jelentős összefüggésben a betegség súlyosságával.
A kutatócsapat azt is kimutatta, hogy az allergiás asztmával küzdő páciensek mindössze feleakkora arányban szorultak kórházi kezelésre, mint az egyéb típusú asztmával küzdők. Eggert szerint ennek az az egyik lehetséges magyarázata, hogy az allergiás asztma esetében az immunrendszer csökkenti a sejtek felszínén kifejeződő angiotenzin-konvertáló enzim 2 (ACE2) termelődését, márpedig az kulcsszerepet játszik abban, hogy az új koronavírus (SARS-CoV-2) be tudjon jutni a sejtekbe.
Amerikai kutatók szerint négy krónikus betegség sorolható a súlyos lefolyású COVID-19 legnagyobb kockázati tényezői közé. A témáról ide kattintva olvashat bővebben.
