A felfedezés rámutat az olyan óvintézkedések fontosságára, mint a távolságtartás és a maszkviselés. Emellett, bár továbbra is fontos, a beltéri helyiségek szellőztetése nagy valószínűséggel kisebb súllyal esik a latba a fertőzések megelőzése terén, mint azt korábban gondoltuk. "Az emberek mindeddig a nem megfelelően szellőző helyiségekre fókuszáltak, illetve a levegőbeli terjedés kapcsán méterekben kifejezett távolságokra és a helyiségek méreteire asszociáltak. Nem azt mondom, hogy ennek nincs alapja, de úgy gondolom, a legnagyobb kockázatot inkább az jelenti, ha közel vagyunk valaki máshoz" - mutatott rá Jonathan Reid, a Bristoli Egyetem aeroszolkutató központja igazgatója, az egyelőre csupán a medRxiv rendszerébe feltöltött tanulmány vezető szerzője.
Mi történik a vírussal, miután elhagyja a szervezetet?
Mint azt a The Guardian megírta, mostanáig a SARS-CoV-2 levegőbeli fennmaradásával kapcsolatos feltevéseink olyan kutatásokon alapultak, amelyek során a vírust lezárt hengerekbe, úgynevezett Goldberg-dobokba fújták be, amelyek folyamatosan keringetve tartották levegőben az apró folyadékcseppeket. Ezzel a módszerrel amerikai kutatók kimutatták, hogy a fertőző vírus akár három óra elteltével is kimutatható még a levegőben. Ugyanakkor ezek a kísérletek nem tudják kellő pontossággal lemásolni, mi történik valójában, amikor köhögünk vagy lélegzünk.
A Bristoli Egyetem kutatói kifejlesztettek tehát egy berendezést, amely lehetővé teszi, hogy bármilyen számú - a vírust tartalmazó - aeroszolrészecskét létrehozzanak, majd óvatosan lebegtessék azokat két elektromos gyűrű között. A berendezés 5 másodperc és 20 perc közötti időintervallumban tudja a levegőben tartani a részecskéket, a kutatók pedig eközben szabályozhatják a környezet hőmérsékletét és relatív páratartalmát, akárcsak az UV-fény intenzitását. "Ez az első alkalom, hogy bárki is képes volt valóban leszimulálni, mi történik az aeroszollal a kilélegzési folyamat során" - magyarázta Reid.
A tüdőn kívüli világ nem kedvez a koronavírusnak
A kísérletből kiderült, hogy miután a vírusrészecskék elhagyják a tüdő viszonylag nedves és szén-dioxidban gazdag környezetét, gyorsan elkezdenek kiszáradni, továbbá az alacsonyabb szén-dioxid-szint mellett hamar megemelkedik a pH-értékük. Ezek a hatások együttesen mind jobban csökkentik a vírus képességét, hogy megfertőzze az emberi sejteket, hogy azonban ez a folyamat mennyire gyorsan zajlik le, azt nagyban meghatározza a környező levegő relatív páratartalma.
Amennyiben a páratartalom 50 százalék alatti - hasonlóan a legtöbb irodai környezet páratartalmához -, úgy a vírus fertőzőképessége mintegy felét elveszíti alig öt percen belül, majd további 19 százalékát újabb öt perc alatt. Ha viszont a páratartalom 90 százalékos, ami nagyjából egy fürdőszoba zuhanyzás utáni állapotának felel meg, a fertőzőképesség csökkenése jóval fokozatosabb: öt perc elteltével a részecskék 52 százaléka még hatékonyan fertőz, húsz perc után pedig még a 10 százalékuk tud érdemben fertőzést okozni. Ennél hosszabb időtartam esetén már nem jelentkezik érdemi különbség a két környezet között.
Az eredmények alapján a levegő hőmérsékletének nincs számottevő kihatása a vírus fertőzőképességére, ami ellentmond a széles körben elterjedt feltevésnek, hogy a vírus lassabban terjed magasabb hőmérséklet mellett. "A gyakorlatban mindez annyit tesz, hogy ha együtt vacsorázok néhány barátommal ma egy vendéglátóhelyen, úgy a legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy egymást fertőzzük meg, nem pedig az, hogy valaki mástól elkapjuk a vírust, aki a helyiség túlsó végén ül" - magyarázta Reid. Kifejtette, a felfedezés rámutat a maszkviselés fontosságára olyan helyzetekben, amikor az emberek nem tudnak távolságot tartani egymástól.
A kender (Cannabis sativa) két vegyülete elősegítheti az új típusú koronavírus-fertőzés megelőzését azáltal, hogy meggátolják, hogy a kórokozó behatoljon az emberi sejtekbe - derült ki amerikai kutatók egy friss tanulmányából.
