Koronavírus: így osztanák ki a vakcinákat

156 ország vállalja a Covid oltóanyag-allokációs megállapodást, melynek célja, hogy a vakcinához minden nemzet egyenlő mértékben férhessen majd hozzá.

Az elmúlt néhány hétben világszerte országok tucatjai csatlakoztak a vakcinafejlesztést és méltányos járványkezelést céljául kitűző Covax-tervhez. Ezt a tervet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dolgozta ki annak érdekében, hogy a jövőben elkészülő, koronavírus-elleni készítmény minden ország számára egyenlő mértékben hozzáférhető legyen, azt ugyanolyan ütemben vehessék át és terjeszthessék a fejlődő régiók is, mint a leggazdagabb nemzetek. A kezdeményezés mögé már egy 156 országot tömörítő kolaíció sorakozott fel - számol be róla a The Guardian .

Koronavírus-vakcina: ekkor kerülhet a hazai gyógyszertárakba A koronavírus-járvány kirobbanása óta számos kutatócsoport kezdte meg a munkát, hogy védőoltást fejlesszenek ki az új kórokozó ellen. Már több oltóanyag is a célegyenesbe ért, ezért egyre fontosabb kérdéssé válik, hogy vajon mikor férhetünk hozzá. Kattintson a részletekért!

Lépcsőzetesen jutna el az oltás a rászorulókhoz

A Covaxhoz eddig 64 magasabb jövedelmű ország csatlakozott, közöttük a 27 EU-tagállamot tagjai között tudó Európai Bizottság is. A terv célkitűzése az is, hogy 2021 végéig kétmilliárd adag biztonságos és igazoltan hatékony vakcinát juttasson el a világ minden pontjára. Mivel a kifejlesztését követően még hiánycikk lesz az oltás, a kiosztás is több lépcsőben történne meg: először a résztvevő országok lakosságának legsérülékenyebb 3 százalékát oltanák be, majd idővel a legkiszolgáltatottabb 20 százalék rendekezésére bocsátanák a vakcinákat.

Habár igazoltan hatékony vakcina még nincs, a munka megfeszített tempóban zajlik. A kormányok, az oltóanyag-gyártók, egészségügyi szervezetek és magánszemélyek összesen eddig 1,4 milliárd dollárt fordítottak az oltások kutatására és fejlesztésére.

Első körben az egészségügyben dolgozók és a legveszélyeztetettebb emberek kapnák meg a vakcinát. Fotó: Getty Images
Első körben az egészségügyben dolgozók és a legveszélyeztetettebb emberek kapnák meg a vakcinát. Fotó: Getty Images

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az ENSZ egészségügyi testületének vezetője szerint nagyon fontos, hogy a koronavírus elleni vakcináért folytatott verseny valójában ne országok közötti versengés, hanem együttműködés legyen. A rendszer célja szerinte az lenne, hogy "minden országban bizonyos emberek, ne pedig bizonyos országokban minden ember" részesülhessen a sokak számára életmentő vakcinában . A "vakcina-nacionalizmus" (vagyis amikor egyetlen nemzet kisajátítja az oltóanyagot a saját lakossága számára) növekvő veszélyére már többen felhívták a figyelmet, hiszen az rengeteg életet követelhet és nemzetek közötti konfliktusok elmélyedéséhez vezethet.

A megállapodást részletesen bemutató dokumentum szerint minden ország fokozatosan kapna a kezdetben igen szűkös vakcinakészletekből, míg a legszigorúbban kiválasztott 3 százalék részesülne az oltásból. Elsődleges cél a halálozások csökkentése, illetve az egészségügyi rendszerek védelme lenne, az idősek, a krónikus betegek mellett az egészségügyben és szociális ellátásban dolgozók védelmére összpontosítanának.

Habár az oltóanyagok elosztásáról a nemzetek saját belátásuk szerint dönthetnek majd, a szakértők javasolják, hogy minden ország vezetése vegye figyelembe a dokumentumban szereplő ajánlásokat, a vakcinák kiosztásakor pedig mindenképpen törekedni kell a méltányosságra és az átláthatóságra.

Létszámleépítésre készül a Budapest Airport az utazási korlátozások miatt, mindez várhatóan 236 embert érint majd. További részleteket erről az nlc.hu cikkében olvashatunk!

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

autizmus korai jelei
Ezek az autizmus első jelei – Már egészen kicsi korban megmutatkozhat
baleset
Filléres jégmentesítő trükk: sokáig tisztán tartja a járdát – Egyszerű konyhai eszközökkel megoldható
beltéri levegő
Így betegít meg télen a saját lakásod – 5 jel, hogy az otthonod a ludas
leszokás az alkoholról
Így hat a külsődre, ha nem iszol több alkoholt – Pár nap után már látható a változás
normál vércukorszint
Meddig egészséges a vércukorszint? – Így értelmezheted a laborleleted
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: -3 °C
Minimum: -10 °C

A (zúzmarás) köd és rétegfelhőzet estétől ismét terjeszkedik, hajnalra, kora reggelre ezek az ország döntő részét beboríthatják. Az északi, északkeleti határ mentén és a Dél-Dunántúlon maradhatnak reggelig derült országrészek. A borult, ködös tájakon jelentéktelen hószállingózás, ónos szitálás nem zárható ki. A keleties szél többnyire gyenge vagy mérsékelt marad.Kora reggelre általában -12 és -5 fok közé hűl le a levegő, de a tartósan derült tájakon - elsősorban északkeleten - ennél több fokkal hidegebb lesz. Ebben a helyzetben nem beszélhetünk fronthatásról, de a nagy hőingadozásnak vannak orvos- és humánmeteorológiai hatása, amik részben attól függnek, hogy valaki a tartósan ködös–borult, illetve a napos–derült területeken tartózkodik.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

digitális detox
Digitális detox: csak a fiataloknak fontos. Igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod!

Az okostelefonok, tabletek, laptopok, tévék az életünk részei, azonban mind fizikai, mind mentális egészségünket megterhelhetik, ha nem tudatosan használjuk őket. Kvízünkben tesztelheted a tudásodat a témáról, illetve a digitális detoxról.

D-vitamin
Melyik ételünkben van sok D-vitamin? – Teszteld a tudásod!

A D-vitamin az egyik legfontosabb zsírban oldódó vitamin, amelynek hiánya komoly egészségügyi következményekkel járhat. Kvízünk segítségével kiderítheted, mennyire pontos a tudásod ezzel az értékes vitaminnal kapcsolatban.