Valószínűleg teljesen felesleges és inkább káros az a gyakorlat, hogy amint újabb COVID-járványhullám indul el a világban, a különböző kormányzatok azonnal utazási korlátozások bevezetésével próbálják lassítani annak terjedését saját határaikon belül - írja összefoglaló elemzésében a The Economist a Napi.hu tudósításában .
A lap példaként hozza fel, hogy amikor tavaly novemberben Dél-Afrika bejelentette a gyorsabban terjedő omikron variánst, sok ország beutazási korlátozásokat vezetett be az Afrikából érkezőkkel szemben. Ez azonban teljesen hatástalannak és feleslegesnek is bizonyult, hiszen a vírust nem tudta megállítani.
Azonban a beutazási korlátozásoknak az a szokása, hogy hajlamosak megmaradni akkor is, amikor már nem sok értelmük van. Jó példa erre Franciaország, amely a nem feltétlenül szükséges esetekben megtiltotta a Nagy-Britanniából történő beutazást december 16-án, akkor amikor az országon belül a napi regisztrált új esetek száma már meghaladta az 50 ezret, ami a delta hullám csúcsán tapasztalt adatnál is 10 százalékkal magasabb volt.
Az elemzés szerint az utazási korlátozások hosszabb távon azért sem lehetnek hatékonyak, mert az országok általában sok kivételt engednek azok alól, állampolgáraiknak, azok családjának, fontos munkavállalóknak, üzletembereknek. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok a jelek szerint tanultak, s mindkét ország enyhített már az korlátozásokon, felismerték ugyanis, hogy a vírus már otthon is terjed behurcolt esetekkel, vagy azok nélkül.
