Magyarországon jócskán enyhült a koronavírus miatti szorongás, sőt talán túlzottan is megnyugodtunk - hívta fel a figyelmet a 24.hu. A portál cikke szerint nagyon sokan hátradőltek az első hullám lecsengése után, pedig egyes országokban még csak most indult meg igazán a kórokozó terjedése, és egyelőre itthon sem volt olyan nap, amikor ne regisztráltak volna új eseteket. Ennek ellenére sokan már most nyűgnek érzik a maszkviselést, a távolságtartást és az egyéb biztonsági előírásokat. Úgy tűnik, hogy a hirtelen jött szabadságérzés elfeledtette velünk, hogy a második hullám akár az elsőnél is pusztítóbb lehet.
Hogy látja a helyzetet egy virológus?
Jelenleg Európa nyugati és középső részét nem érinti erőteljesen a koronavírus-járvány , inkább a kisebb gócpontok kialakulása és a helyi fellángolások jellemzőek. Ám azt, hogy kialakul-e valamelyikből az a bizonyos második hullám, azt nem lehet megjósolni - mondta el a 24.hu-nak Dr. Kemenesi Gábor virológus, a PTE Szentágothai János Kutatóközpont munkatársa, aki egyben a koronavírus-kutató akciócsoport tagja is. A szakember szerint a mostani helyzetben nem szükséges bezárkózni, éljük nyugodtan az életünket, az alapvető óvintézkedéseket viszont mindig tartsuk be - tehát viseljünk maszkot, kerüljük a tömeget, valamint mossunk gyakran kezet. Bár a koronavírus-fertőzés megelőzésére nincs biztos módszer, ezekkel azért jelentősen csökkenthetjük a rizikót.
A szakember szerint most a "gócpontos küzdelemmel", vagyis a kisebb-nagyobb fellángolások eloltásával telik majd a következő időszak. Ennek sikeressége pedig a szűrés, a felismerés és az elkülönítés hatékonyságán múlik - hangsúlyozta. A második hullám esetén azonban nem lesz ennyire egyszerű dolgunk, hiszen akkor újra szigorú korlátozásokra lesz szükség a koronavírus terjedésének lassítása érdekében. Azonban nemcsak a járványügy gyorsaságán és hatékony válaszán múlik az esetleges második hullám alakulása, hanem a lakosság fegyelmezettségén és tudatosságán is.
Áldozatokat kell hoznunk
A fegyelmezettséghez és a tudatossághoz bizony az is hozzátartozik, hogy életünk egyes területein áldozatot kell hoznunk, ha nem szeretnénk előidézni egy még pusztítóbb járványhullámot a közeljövőben. Az egyik ilyen áldozat lehet például az, hogy idén nem külföldön nyaralunk, hanem inkább egy belföldi helyszínen töltődünk fel a szabadságunk alatt. Le kell továbbá mondanunk a felesleges találkozásokról is - igen, még akkor is, ha ez nehezebb, mint az első kérés.
Ahol sikeresen megfékezték az első hullámot (például Magyarországon), ott ezt az emberek közötti fizikai kapcsolatok szinte teljes beszüntetésével, vagyis az izolációval sikerült elérni - emelte ki cikkében az Index . A portál arról számolt be, hogy egy magyar vezetésű kutatócsoport osztályozni próbálja a különféle emberi kapcsolatokat, hogy kiderüljön, mely találkozásokra van valóban szükségünk a mentális egészségünk megőrzése érdekében, és melyek azok, amelyeket helyettesíthetünk a videochat-tel vagy a telefonálással.
"Továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy a munkatársak tömeges irodákban dolgozzanak, ahová tömegközlekedéssel utaznak, és ahol számtalan kis hatékonyságú értekezleteken kell részt venniük. Vagyis jelenleg egész világunk a folytonos emberi kontaktusokra épül, és ha nem gondolkodunk most előre, mindez teljesen vissza fog rendeződni ennek az aktuális járványnak az elmúltával” - mondta az Indexnek Miklósi Ádám akadémikus, az ELTE Biológiai Intézetének igazgatója, a minőségikontaktus-kvótát (QCQ) bevezető tanulmány vezető szerzője. Így a koronavírus -járványt tulajdonképpen egy világméretű kísérletnek is tekinthetjük, amely során kiderül, hogy a kényszerből elszigetelt embereknek mennyire fontosan igazából az egyes emberi kapcsolatok.
Kiderült, milyen járványügyi veszélyei vannak a strandolásnak - a részletekért olvassa el társportálunk, az nlc.hu cikkét!
