"Azt próbáljuk meghatározni, hogy az épített környezet miként befolyásolja a koronavírus terjesztését" - idézi a MedicalXpress Timur Dogant, a Cornell Egyetem építész adjunktusát. Dogan és munkatársai New York területére vonatkoztatva vizsgálták, hogy irányítószámok alapján hogyan alakultak az egyes körzetekben a fertőzési arányok, számításba véve a körzetek egyéb olyan jellegzetességeit, mint például a népsűrűség. Ugyancsak felmérték, hogyan helyezkednek el a körzetekben az olyan nagy forgalmú csomópontok, mint az élelmiszerüzletek, bevásárlóközpontok és parkok.
"Úgy találtuk, hogy pusztán a magas népsűrűség és a tömegközlekedést használók magas aránya a populáció belül nem áll kapcsolatban a magasabb fertőzésszámokkal. Az egyes háztartások túlzsúfoltsága és a tömegközlekedésben töltött hosszú idő viszont, úgy tűnik, gyengíti a családok, veszélyeztetett csoportok és általában véve a városok pandémiával szembeni ellenálló képességét" - tette hozzá Dogan. A kutatás eredményeiből kirajzolódik például, hogy nagyobb valószínűséggel válnak a járvány gócpontjaivá azok a körzetek, ahol az emberek legalább 40-60 percet utaznak a munkahelyükre.
A háztartások zsúfoltságát érdemes különválasztani ebben a kérdésben a népsűrűségtől. Előbbi az épületeken belüli lakások és helyiségek, illetve a lakásonkénti lakók számát foglalja magában. Egyszersmind ez a mutató áll inkább kapcsolatban a koronavírus-járvány terjedésével a Buildings and Cities című folyóiratban megjelent tanulmány szerint. A kutatók hozzátették, a jövő várostervezőinek érdemes lenne járványügyi, továbbá fenntarthatósági szempontból is a 20 perces város koncepcióját szem előtt tartaniuk. Ez annyit tesz, hogy a városlakók mindegyike lehetőség szerint 20 percen belül elérhesse otthonából a munkahelyét és egyéb mindennapi szükségleteit gyalog vagy kerékpárral.
Egy nagyszabású kutatás szerint nem csökkenti a súlyos megbetegedés veszélyét kockázati csoportba tartozó COVID-19-betegeknél a korán megkezdett plazmaterápia .
