A nemrégiben felbukkant két, eddigieknél fertőzőképesebb SARS-CoV-2 vírusmutáció epidemiológusok szerint különösen veszélyes lehet. Nem azért, mert súlyosabb megbetegedést okoznak a fertőzötteknél, hanem mert mivel gyorsabban terjednek, igen rövid idő alatt sokkal több embert érnek el, mint az eddigi variánsok. "Amint egy bizonyos változat általánossá válik, jelentősen felgyorsítja a vírus átvitelét, terjedését" - nyilatkozta Marc Lipsitch, a Harvard Egyetem epidemiológusa a vox.com -nak.
A titokzatos és rettegett B.1.1.7
Egyelőre csak becslések vannak arról, hogy a Nagy-Britanniában decemberben azonosított, B.1.1.7 vírusmutáció ténylegesen mennyivel fertőzőbb, mint a többi változat. Pontosabb választ a következő hetekben kaphatunk, amikor az állatokon végzett laborvizsgálatok eredményei meglesznek, és nyilvánosságra kerülnek. Tudósok jelenleg 30-70 százalékkal nagyobb fertőzőképességet tulajdonítanak ennek a mutációnak, ami mára gyakorlatilag az egész világon elterjedt egy másik, szintén új variánssal, a Dél-Afrikában azonosított 501Y.V2-vel együtt. Utóbbi úgy tűnik, hogy lassabban terjed, mint a B.1.1.7, de epidemiológusok szerint így is sokkal fertőzőbb lehet, mint az eddig megbetegedést okozó mutációk.
"A fertőzőképesség 50 százalékos növekedésével kalkulálva kevesebb, mint két hét alatt az esetek kétszeresét kapjuk" - vázolta a lehetséges helyzetet Lipsitch. Ami azt jelentheti, hogy körülbelül egy hónap alatt négyszer, ötször annyi koronavírusos esetet regisztrálhatnak, mint eddig, noha ez a feltevés Lipsitch szerint csak hozzávetőleges, mert a helyzet ennél rosszabb is lehet.
A fertőzőképes mutációk társadalmi veszélyei
A járvány tavalyi kirobbanásakor az epidemiológusok 2-3 között valószínűsítették a vírus szaporodási rátáját, ami a hatékony óvintézkedéseknek - maszkviselés, home office, távolságtartás - köszönhetően a legtöbb országban kis kiugrásokkal a közelmúltig nagyjából 1,1-1,2 körül alakult. Ha ennél magasabbra emelkedik a szaporodási ráta, a vírus már exponenciálisan terjedhet. Vagyis ha az új, 50 százalékkal fertőzőképesebb változat esetében a ráta 1,5-re ugrik, világszerte még szigorúbb intézkedésekre lehet szükség a járvány megfékezésére. Ahogy azt Nagy-Britannia is tette, amikor a brit kormány egy hónapos teljes zárlatot rendelt el.
Bill Hanage, a Harvard Egyetem másik vezető epidemiológusa szemléletes példával érzékeltette a helyzet komolyságát. Mint mondta: vegyünk egy közösséget, ahol többé-kevésbé kontroll alatt tartják a vírust, amelynek szaporodási rátája hónapról hónapra egy. E forgatókönyv szerint ezer fennálló esettel számolva, egy hónap múlva is nagyjából ugyanennyi fertőzöttre lehet számítani. (Hanage 5 napos átlagos lappangási idővel kalkulált.) Ha a vírus 50 százalékkal fertőzőképesebb, az már több mint 10 ezer új esetet jelenthet egy hónap alatt.
Egy jóval fertőzőképesebb vírus azért is veszélyes, mert növeli az oltásra szorulók számát és a nyájimmunitás eléréséhez szükséges küszöbértéket. Minél magasabb a vírus szaporodási rátája, annál magasabb ez a küszöbérték. Ha egy igazán fertőzőképes variáns válik dominánssá az egész világon, az azt jelenti, hogy az oltási kampányoknak az eddiginél jóval több embert kell elérniük, és a vakcinációnak nagyon hatékonyan kell működnie. A jelenlegi helyzetet alapul véve szakemberek szerint a populáció több mint 70 százalékának védettséget kellene szereznie a SARS-CoV-2 vírus ellen a nyájimmunitás eléréséhez. Már most látszik, hogy ez egy nehezen elérhető cél, tekintettel a lassú vakcinációra. (Kivéve Izraelt, ahol már a lakosság közel harmadát beoltották.) Emellett epidemiológusok attól tartanak, hogy idővel olyan vírusmutációk ütik fel a fejüket, amelyek ellen már nem biztos, hogy hatékonyak lesznek az eddig engedélyezett és használt védőoltások .
A jelenlegi adatok és tapasztalatok szerint a B.1.1.7 vírusvariáns egyéni szinten nem tűnik halálosabbnak, mint a korábbiak, vagyis nem okoz súlyosabb megbetegedést a fertőzötteknél. De mivel több embert elér, a nagy számok törvénye alapján több súlyos, kórházi kezelésre szoruló betegre lehet számítani. Többen küzdenek majd a hosszú távú következményekkel és többen halnak bele a COVID-19 szövődményeibe. Vagyis társadalmi szinten halálosabb, mint egy komolyabb megbetegedést okozó, kevésbé fertőzőképes variáns.
Ötven százalék. De milyen ötven százalék?
"Ha egy közösségben mondjuk 10 ezer fertőzött van, 1,1-es vírusszaporodási rátával számolva egy hónap alatt 129 ember halálára számíthatunk. Ha a vírus 50 százalékkal halálosabb, e forgatókönyv szerint - 0,8 százalékos halálozási rátát alapul véve - egy hónap alatt 193 embert veszíthetünk el, ami közel 50 százalékos emelkedés" - magyarázta Adam Kucharski, a londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Iskola epidemiológusa a Twitteren. Ha viszont a vírus 50 százalékkal fertőzőképesebb , akkor egy hónap elteltével 978 lehet a halottak száma, ami 658 százalékos növekedést jelent. Ez csak elméleti latolgatás, de segít megérteni, miért veszélyes, ha a fertőzöttek száma exponenciálisan nő.
Még a szakemberek szerint sem teljesen világos, hogy mindez bekövetkezik-e, és ha igen, milyen hatásai lesznek. Mert még ha az új variánsok gyorsabban is terjednek, akkor is nehéz megjósolni, hogy az egyes területeken - földrajzilag - ez a gyakorlatban mit jelent. Hanage szerint a becsült 50 százalékkal nagyobb fertőzőképesség, amit a B.1.1.7-nek tulajdonítanak, a vírus Nagy-Britanniában tapasztalt hatásain alapul. A világ más tájain különböző óvintézkedések mellett az új változatok másképp viselkedhetnek. Éppen ezért, a SARS-CoV-2 visszaszorítása érdekében fontos, hogy betartsuk a szabályokat, akkor is, ha azok szigorúak. A társadalmi távolságtartás, a maszkviselés , a karantén, a kontaktuskövetés most még fontosabb, mint eddig.
"Ha a vírus nem szaporodik, nem is mutálódhat. És ha nem tud mutálódni, akkor nem jelennek meg új változatok" - érzékeltette a lényeget még decemberben Angela Rasmussen virológus.
