A koronavírus-fertőzés lezajlását követően különleges plazmakészítményt lehet előállítani a gyógyultak véréből. A plazma a benne található, a fertőzésen átesett donorok szervezetében termelődött immunológiai anyagok és sejtek nyomán pedig elősegítheti a súlyos állapotú COVID-19-betegek gyógyulását. Egy, a Journal of Clinical Investigation című tudományos folyóiratban frissen megjelent tanulmány szerint az úgynevezett konvaleszcens plazmával kezelt kórházi betegek körében jelentősen csökken a végzetes kimenetelű betegséglefolyás veszélye.
Mint az a Columbia Egyetem közleményében olvasható , egyesült államokbeli és brazil kutatók 73 New York-i és 150 Rio de Janeiró-i COVID-19-beteg bevonásával folytattak le egy kísérletet. A páciensek mindegyike súlyos vagy kritikus állapotba került a koronavírus-fertőzés következtében. A kórházi kezelés során kétharmaduk kapott egyetlen transzfúziós adag konvaleszcens plazmát, míg a kontrollcsoport tagjainak placebót adtak. Előbbi csoportban a betegek 12,6 százaléka vesztette életét a betegség folytán, míg utóbbiban 24,6 százalékuk. Magyarán közel kétszeres eltérés mutatkozott a plazmaterápiával kezeltek javára.
Leszámítva ugyanakkor a mortalitási rátában jelentkező eltérést, egyéb klinikai javulást nem találtak a kutatók a plazmaterápiával összefüggésben. Ezzel együtt további kutatásokat javasolnak a kezelési módszer terápiás értékének felmérésére, különösen a koronavírus újabb variánsainak egyre gyorsuló terjedése tükrében az alacsony és közepes jövedelmű országokban. Mivel a konvaleszcens plazma donációja és transzfúziója is bárhol megoldható helyben, ezért könnyebben tud alkalmazkodni a vírusmutációkhoz, mint bármilyen más gyógyító beavatkozás. Ráadásul a plazmakészítmények gyűjtésére és felhasználására a már meglévő véradási protokoll és infrakstruktúra is alkalmas.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: