Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (FDA) vasárnap rendkívüli felhatalmazást adott a koronavírusos betegek vérplazmakezelésére. Ennek értelmében a felgyógyultak antitesteket tartalmazó vérplazmájával kezelhetik a kórházban ápolt betegeket. Egyes kísérletek szerint ezzel a módszerrel a lehető legrövidebb idő alatt kiirtható a fertőzött szervezetből a vírus, s a kezelés egyben csökkenti a beteg egyes szervi károsodásainak mértékét is. A felhatalmazás azonban nem jelenti azt, hogy a plazmaterápia biztonságosnak és hatékonynak tekinthető - húzták alá kutatók.
Az Egészségügyi Világszervezet is kísérleti jellegűnek tartja a plazmaterápiát, és hatékonyságának további vizsgálata elengedhetetlen. "Az eddigi eredmények nem meggyőzők, bizonyító erejük alacsony" - mondta el Soumya Swaminathan, a WHO szakértője egy keddi sajtótájékoztatón. Mint kifejtette, a legnagyobb nehézségek a standardizálás körül merülnek fel: a plazmát különböző egyénektől szerzik be, akiknek szervezete eltérő mennyiségű antitestet termel a vírusra.
Más vírusoknál már bevált
Martin Landray, az Oxford Egyetem munkatársa, egy brit plazmakutatás vezetője éppen ezért arra buzdította a koronavírus-fertőzésen átesett embereket, hogy vegyenek részt tudományos vizsgálatokban, hogy mielőbb bizonyítani vagy cáfolni lehessen a kezelés hatékonyságát.
A plazmaterápia körülbelül egy évszázadra visszatekintő gyógymód, amelyet az influenza és a kanyaró kezelésében is sikerrel alkalmaztak még jóval a védőoltások megjelenése előtt, és nemrég az ebolajárvány megfékezésében is hatékonynak bizonyult. A szervezet - amikor egy új kórokozóval találkozik - antitesteknek nevezett fehérjéket állít elő a fertőzés leküzdésére. Ezek az antitestek a vérplazmában - a vér sárgás színű, folyadék-összetevőjében - találhatóak. Ezt gyűjtik be a COVID-19-en átesett betegektől, és adják kezelésként a fertőzéssel még küzdő pácienseknek.
