Koronavírus: 6 fontos kérdésre még nincs válasz

Szomorú mérföldkőhöz érkezett a napokban a koronavírus-járvány: a halálos áldozatok száma átlépte az egymillió főt világszerte. Bár a pandémiát okozó SARS-CoV-2-vírusról mostanra rengeteg fontos információt szereztek a kutatók, számos, legalább ugyanannyira lényeges tudnivaló még mindig homályba vész.

Az egymilliós határ átlépésének apropóján a The Conversation hét, különböző területen dolgozó szakértőt kért meg arra, fogalmazzák meg, melyek a legégetőbb kérdések a koronavírussal kapcsolatban.

Koronavírus: mikor lehet vége a járványnak? Mindenki szeretné tudni vagy legalább sejteni, mikor érhet véget a koronavírus-járvány, és mikor lélegezhetünk fel végre. Amerikai kutatók különböző tényezőket figyelembe véve megpróbálták felvázolni a lehetséges forgatókönyveket. Olvasson tovább!

Connor Bamford, tudományos munkatárs, virológia, Queen's University Belfast

Hogyan került be a vírus az emberi populációba?

Ha meg akarjuk előzni a következő járványt, muszáj lenne megérteni, hogyan került be az emberi populációba az új típusú koronavírus. Bár eredetileg úgy hitték, a pandémia 2019 decemberében indult egy vuhani piacról, mint kiderült, a legelső, azaz a nulladik pácienst semmilyen módon nem lehet az említett helyszínhez kapcsolni. Vagyis a vírus már jóval előbb felbukkanhatott. De hogyan, hol és mikor?

Mostanra az is megkérdőjeleződött, hogy a SARS-CoV-2 közvetlenül a denevérekről terjedt át az emberre, hiszen az új típusú koronavírushoz hasonló kórokozókat például tobzoskákban is azonosítottak. Emellett a koronavírus macskákra, kutyákra, tigrisekre és nyércekre is átterjedt, a SARS-CoV-1 esetében pedig (amely a 2002-2004-es SARS-járványt okozta) a cibetmacska és a mosómedve volt az a köztigazda, amely által a vírus a denevérről átjutott az emberre. Úgy tűnik tehát, az új típusú koronavírus számtalan faj egyedei között képes terjedni.

Az ember és a vadvilág közötti egyre szorosabb kapcsolat miatt egyébként a zoonózisok, vagyis az állatról emberre terjedő betegségek egyre nagyobb fenyegetést jelentenek. Éppen ezért kiemelten fontos lenne megtudni, milyen események vezettek odáig, hogy a SARS-CoV-2 a denevérektől átterjedt az emberekre - szögezi le Connor Bamford.

Sarah Caddy, klinikai kutatási munkatárs, University of Cambridge

Hogyan állapíthatjuk meg, hogy valaki immunis-e a fertőzéssel szemben?

A koronavírus-fertőzésre adott immunválasz lényege, hogy megszabadítsa a szervezetet a vírustól. Bár több tanulmány is leírta az immunválasz kibocsátásának a megfertőződést követő különböző szakaszait, még mindig nem tudjuk, az immunitás mely aspektusai nélkülözhetetlenek az újrafertőződés megakadályozásához. A SARS-CoV-2-vel kapcsolatos immunológiai kutatások célja, hogy azonosíthassák, mely immunkomponens (vagy komponensek) mutatja meg, hogy az érintett védett egy jövőbeli megbetegedéssel szemben. Ez két okból fontos Sarah Caddy szerint: egyrészt, mert így tudni lehetne, hogy a COVID-19-ből felépült személy újra megfertőződhet-e a későbbiekben, másrészt, mert az információk birtokában hatékonyabbá válhatnának a vakcinakísérletek, és ezáltal felgyorsulhatna az oltóanyaggyártás.

Az új típusú koronavírus világszerte szinte minden ember életét megváltoztatta. Egyelőre azonban még sok a kérdőjel a kórokozóval kapcsolatban.
Az új típusú koronavírus világszerte szinte minden ember életét megváltoztatta. Fotó: Getty Images

Derek Gatherer, az Institute for Social Futures kutatója, munkatársa, Lancaster University

Hogyan magyarázhatjuk a halálozási arányok szélsőséges földrajzi eltéréseit?

Ha az egymillió főre jutó COVID-19-áldozatok (dpm - death per million) számát nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy például Európán belül viszonylag nagy eltérések vannak (Szlovákia: 7 dpm; Belgium: 856 dpm). A kevésbé érintett államok Finnországtól dél felé egészen a Balkán északi részéig találhatóak meg, és ugyancsak alacsony a mortalitási ráta például a délkelet-ázsiai országokban. Vajon az lehet a jelenség magyarázata, hogy az említett országok lakossága keresztimmunitásra tett szert, amikor korábban megfertőződött egy másik típusú koronavírussal, és - enyhe tünetekkel, náthának, influenzának vélve - túl is esett rajra?

Ha így is van, egyelőre nincs túl sok komolyan vehető adat, ami igazolná az elméletet. Derek Gatherer éppen ezért kiemeli: egyrészt olyan laboratóriumi vizsgálatokra lenne szükség, amelyek során rájöhetnénk, hogyan működik a keresztimmunitás a különféle koronavírusok esetében; másrészt populációs vizsgálatokat is célszerű lenne végezni, hogy ellenőrizhessük a koronavírus ellen termelt antitestek prevalenciáját (az adott időpontban/időszakban egy adott populációt érintő jelleg, például betegség előfordulási gyakorisága), és nemcsak a SARS-CoV-2-nél, hanem az enyhébb változatainál is.

Anne Moore, biokémiai és sejtbiológiai főelőadó, University College Cork

Az oltás tekintetében hogyan néz ki a siker rövid és hosszú távon?

Ahhoz, hogy legyűrjük a koronavírus-járványt, egy biztonságos oltóanyag elkészítésére, tömeges legyártására, azt követően pedig egy globális immunizációs kampányra van szükség. Az új típusú koronavírus elleni vakcinajelölteket gyorsan kifejlesztették, ahhoz azonban, hogy bármelyikről is azt lehessen mondani, hatásos, a vírusnak cirkulálnia kell a közösségben - így megállapítható, hogy a placebót kapókhoz képest hány beoltott ember fertőződött meg.

Rövid távon az a siker, ha a vakcina legalább 50 százalékos védelmet nyújt. De mi jelent diadalt hosszú távon? Mennyi ideig nyújt védettséget a vakcina? Ha viszonylag kevés ideig, akkor hogyan lehet az immunitást újra a megfelelő szintre visszaállítani? Amennyiben viszont nincs rövid távú siker, hogyan lehet megakadályozni a vakcinagyártásra irányuló próbálkozások abbamaradását? Teszi fel a kérdéseket Anne Moore, aki figyelmeztet: újabb járvány fog kitörni, ezért a rövid távú siker érdekében hosszú távú elkötelezettség szükséges.

Susan Michie és Robert West, egészségpszichológia, UCL

Hogyan válhat az emberek életének részévé a COVID-biztos viselkedés?

Egyelőre úgy tűnik, a koronavírus sokáig velünk marad, vagyis azokat az új viselkedésmódokat, amelyeket saját és mások védelme érdekében tanultunk, még hosszú ideig alkalmaznunk kell. Mindenki tisztában van vele, melyek a szabályok, az viszont nem világos, az előírások hogyan ágyazhatóak be megfelelően az életünkbe - mutat rá a problémára Susan Michie és Robert West.

Távolságtartás, maszkviselés, rendszeres kézmosás, gyakori fertőtlenítés, a tömeg kerülése, gyanús tünetek esetén otthonmaradás - jelenleg az a legnagyobb kihívás, hogy a felsoroltakat úgy kell széles körben elfogadtatni és hosszú távon betartatni, hogy beépüljenek a mindennapokba, ne legyenek zavaróak, kvázi rutinná váljanak. Ez azonban nem megy anélkül, hogy a szakemberek megértenék, mi tartja fent és mi változtatja meg az emberi viselkedést. Olyan képességekre van szükségünk, amelyek segítségével könnyebben alakítunk rutinná bizonyos tevékenységeket, ezek elsajátításához viszont idő, társadalmi és környezeti támogatás, motiváció kell.

David Hunter, epidemiológia, University of Oxford

Egészen pontosan milyen egészségügyi következményekkel jár a COVID-19?

Rengeteg adat van arról, hányan halnak meg a koronavírus-fertőzés következtében, amelyekből jól látszik, hogy a kor az egyik legveszélyesebb rizikótényező: minél idősebb valaki, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy nem éli túl a betegséget. A hosszú COVID-ról azonban egyelőre keveset tudunk, pedig jócskán vannak olyanok, akiknek egészségi állapotuk soha nem lesz olyan, mint afertőzéselőtt volt: ők még a gyógyulás után is lázról, fáradtságról vagy más tünetekről számolnak be (noha nagy részüket nem kellett kórházban kezelni).

A koronavírus-fertőzöttek nyomon követése rámutatott, hogy az érintettek közül többeknek károsodott a szíve, a tüdeje vagy egyéb szerve, ami a jövőben további problémákat okozhat - ez azokra is igaz, akik viszonylag enyhe tünetekkel vészelték át a fertőzést. A súlyos hosszú távú hatások rendkívül ritkák vírusfertőzés esetén, ha viszont ez specifikusan a koronavírus-fertőzésre jellemző, akkor érdemes lenne komoly vizsgálatokat végezni a témában. Főleg azok esetében, akik nem kerültek kórházba a COVID-19 miatt, különben fennáll a veszélye, hogy csak a koronavírus-jéghegy csúcsával foglalkozunk - így David Hunter.

Kaotikus kórháztúrára kényszerült egy koronavírus-fertőzött család Erdélyben - a részletekért olvassa el az nlc.hu cikkét.

)
Tiszta levegő (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +33, +38 °C
Minimum: +15, +23 °C

Sok napsütés várható, a kevés gomolyfelhőből csapadék nem alakul ki. Már az éjszakák sem hoznak kellő felfrissülést, napközben pedig 35 fok körüli hőség várható, néhol 38 fok is lehet. Szerdán hőségre kell készülni, front nem érkezik. Egyre gyakoribbak az alvászavarok, napközben pedig sokan nyűgösek, idegesek a kialvatlanság miatt. Az időseket és a szívbetegeket nagy terhelés éri, de az egészséges szervezettel rendelkezők is nagy igénybevételre készüljenek. Fennáll a napszúrás és a hőguta kockázata, a déli órákban lehetőség szerint javasolt árnyékos, hűvös helyre húzódni! A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)