A kolerát okozó baktérium a vékonybélbe jutva olyan toxinokat termel, melyek hatására rendkívül súlyos hasmenés következik be, a hasmenéses széklet pedig könnyen bejuthat a talajvízbe, sőt az ivóvízbe is, további megbetegedéseket okozva. A hasmenés annyira súlyos is lehet, hogy néhány óra alatt kiszáradást, kómát, sőt halált is okozhat.
A kolera kezelésénél a legfontosabb a bélrendszer megfelelő működésének fenntartása, illetve az elveszett folyadék pótlása. Az ENSz Egészségügyi Világszerveztének (World Health Organization, WHO) ajánlása szerint a betegnek semmiképpen nem szabad koplalnia, az evés ugyanis segítheti a bélrendszer regenerálódását és így a gyógyulást is. A folyadékpótlás általában szájon át történik, általában rizsalapú itallal. Súlyos kiszáradás esetén azonban intravénás rehidratáció az előnyben részesített kezelési mód. Az elveszített folyadékok mellett az elektrolitokat is pótolni kell, elsősorban a káliumot, de a cink pótlása is hozzájárulhat a betegség hosszának és intenzitásának csökkentéséhez.
Megfelelő kezelés mellett a kolerás betegek mindössze egy százaléka veszíti el az életét, azonban, ha nem kezelik, a halálozás az 50-60 százalékot is elérheti. A betegség súlyossága számos tényezőtől függ, például az egyéni egészségi állapottól, de attól is, hogy a kolerát okozó baktérium melyik altípusa támadta meg a szervezetet. A legsúlyosabb esetben a halál a fertőződést követően néhány órán belül bekövetkezhet.
A kolerát a legtöbb fertőző betegséghez hasonlóan könnyebb megelőzni, mint kezelni – az egészséges és tiszta ivóvíz biztosításával ráadásul egyéb betegségek rizikóját is jelentősen lehet csökkenteni. A tiszta ivóvíz mellett kiemelten fontos a csatornázás, vagyis a szennyvíz elvezetése, és annak megakadályozása, hogy az kapcsolatba kerüljön az ivóvízzel. A szennyvizet emellett különböző módszerekkel fertőtleníteni is kell (például klór, ózon vagy ultraibolya-sugarak segítségével). A kolerás betegekkel kapcsolatba került tárgyakat és személyeket is gyakran kell fertőtleníteni, például az ágyneműket forró vízben, lehetőség szerint fertőtlenítőszerrel együtt kimosni. Természetesen, a kézmosásról sem szabad elfeledkezni. Néhány ázsiai országban többször összehajtott, vékony szárikat használnak a víz szűrésére, és ezzel az egyszerű és olcsó módszerrel mintegy felére lehetett csökkenteni a kolerás esetek számát.
A WHO nagyon fontosnak tartja a járványok jelentését, illetve annak, hogy az információk minél gyorsabban eljussanak az érintettekhez. A kolera sok országban még mindig gyakori, szezonális, az esős évszakhoz köthető betegség, és ha időben észreveszik és jelentik a betegeket, az a járvány további terjedésének megállításában is nagy szerepet játszhat.
A kolera ellen létezik védőoltás, ezeket injekció formájában vagy szájon át adhatják be. A védőoltások (típustól függően) 50-90 százalékos védettséget nyújtanak, és átlagosan kétévente meg kell ezeket ismételni. Hazánkban is elérhető a kolera elleni védőoltás, de ennek beadását nem javasolják rutinszerűen az egzotikus országokba utazóknak.
