Az eddigi elképzelések szerint a szalmonellózishoz az étvágytalanságon kívül többek között a láz, az alvászavar, a szociális visszahúzódás társul, olyan adaptív stratégiák, amelyek növelik az akut fertőzés túlélésének esélyét. Azonban állatkísérletek arra hívják fel a figyelmet, hogy az étvágytalanság nem minden esetben előnyös a megfertőzött számára, az étvágy változásával kapcsolatos előnyök tehát igencsak kontextusfüggőek, írják tanulmányukban Sheila Rao és munkatársai.
Bár az étvágytalanságot eddig is igen alaposan tanulmányozták, az egérkísérletek eredményén a kutatócsapat meglepődött, mivel kiderült, hogy a szalmonellafertőzés hatására nő az állatok étvágya. A kórokozó által blokkolt anorexiás válasz következtében javult a megfertőzött állatok túlélése, nőtt az általuk elfogyasztott táplálék mennyisége, nőtt a székletük mennyisége s, így hatékonyabban tudták továbbadni a fertőzést.
A kutatócsapatot vezető Janelle Ayres szerint először azt gondoltak, hogy minél nagyobb egy patogén betegségokozó képessége, annál inkább képes a továbbterjedésre is. Azonban most kiderült, hogy például az Salmonella typhimurium virulenciája kisebb lett az evolúció során, és így könnyebb további fertőzéseket kialakítania.
A szalmonella az embert is előszeretettel fertőzi meg. Az eddigi vizsgálatok, amelyek a pathogén és a megfertőzött gazdaszervezet étvágya közötti kapcsolatot tanulmányozták, valószínűleg azért nem adtak valós képet, mert leginkább azt nézték, mi történik a kísérleti állatokkal, ha a baktériumot vagy a baktérium által termelt anyagokat közvetlenül a véráramba juttatják. Ayres csoportja azonban orálisan fertőzte meg az állatokat, azaz utánozta a baktérium természetes fertőzési útvonalát (a szalmonella széklet általi szennyezéssel terjed).
A kutatók a Salmonella typhimurium étvágynövelő hatásának mechanizmusát is felderítették. A fertőzés miatt általában bekövetkező étvágycsökkenést a bélben felszabaduló citokinek okozzák. A baktérium azonban egy fehérjéje (SlrP) révén akadályozza a gyulladást.
A kutatók reményei szerint a fertőzés átadásának jobb megértése révén a jövőben jobb terápiás formák is kialakulhatnak, így elképzelhető, hogy antibiotikumok helyett a táplálkozás módosításával is kezelhetők lesznek egyes infekciók.
Forrás: medicalonline.hu
