Két év mérlege: mutatjuk a pandémia itthoni hatásait

A járvány csaknem kétéves időszakát tekintve ugyan Magyarország az Európai Unión belül a kevés koronavírusos esetet azonosító országok közé tartozik, ezt azonban elsősorban az alacsony tesztelési intenzitás magyarázza. A többi járványmutató összességében kedvezőtlen képet fest a pandémia hazai hatásáról.

A koronavírus-járvány két éve alatt minden országnak, köztünk Magyarországnak is meg kellett küzdenie a pandémia terheivel. A Portfolión megjelent cikkében Hajdu Tamás, az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézet (KTI), valamint Krekó Judit, a KRTK KTI és a Budapest Intézet munkatársa a koronavírus-járvány itthoni fertőzési és halálozási mutatóit veszi végig az Európai Unió országaival összevetve.

Alacsony esetszám, kevés teszt

A szakértők szerint az országok koronavírus-járvánnyal való érintettségének összehasonlításakor az egyik lehetséges út az egymillió főre vetített koronavírus-esetszámok vizsgálata. Az EU országait vizsgálva azt kapjuk, hogy Magyarországon a járvány legnagyobb részében relatíve kevés fertőzöttet azonosítottak. Ennek megfelelően a koronavírus-járvány egészét tekintve is (2022. március elejéig) az alacsony összesített esetszámot jelentő országok között találjuk Magyarországot.

Magyarország is sokat harcolt a koronavírus ellen. Fotó: Getty Images
Magyarország is sokat harcolt a koronavírus ellen. Fotó: Getty Images

Ugyanakkor az esetszámok csak akkor képesek a járvány országok közötti különbségeit megmutatni, ha a tesztelési intenzitás és annak célzottsága az egyes országokban mindenhol hasonló. Valójában azonban nem ez a helyzet. A tesztek számát vizsgálva az látszik, hogy nemritkán nagyságrendi eltérések vannak az EU országai között, mind a heti, mind pedig a járvány egészét jellemző összesített tesztszámokat illetően. Magyarország rendre az EU legkevesebbet tesztelő országai közé tartozik, így a pandémia összesített adatai alapján a második legalacsonyabb értéket mutatja az egymillió főre jutó tesztek számát tekintve.

Áldozatok száma: a másodikok vagyunk

A súlyos koronavírusos megbetegedések számának összehasonlítására a koronavírus miatt kórházban kezeltek száma kínálkozik lehetséges mutatóként, írja a cikk. E mutató alapján Magyarország a járvány által egyik legerőteljesebben érintett ország volt az EU-n belül.

Ami a koronavírusban elhunytak számát illeti, Magyarország ugyan a járvány első hónapjait uniós összevetésben is alacsonynak tekinthető halálozási számmal vészelte át, a későbbi hullámok (különösen a 2021 elején zajló harmadik) már kiemelkedően magas mortalitással jártak. A járvány közel kétéves időszakának egészét vizsgálva ez azt jelenti, hogy Magyarországon a második legmagasabb az egymillió főre eső koronavírus-halálozások száma az EU-n belül. Kiemelendő ugyanakkor, hogy a koronavírus-betegség miatti halálozások száma is több mindentől függ, például attól, hogy pontosan mely halálozásokra tekintenek koronavírus okozta halálozásokként.

Két év alatt közel 40 ezerrel több elhunyt

A járvány közvetett és közvetlen hatásainak országok közötti torzításmentes összehasonlítását a többlethalálozás mutatója teszi lehetővé (a többlethalálozás nem a koronavírus okozta megbetegedésben elhunytak számát méri, hanem a járvány egészének a halálozásokra gyakorolt hatását tükrözi). Mint azt a szakértők kiemelik, a többlethalálozás mutatóját négy életkori kategóriában vizsgálták: 0–39, 40–59, 60–79 évesek, illetve 80 évesek vagy idősebbek.

A legidősebb (80 éves vagy idősebb) korosztály kivételével Magyarország a legnagyobb mértékű többlethalálozási mutatókkal rendelkező uniós országok közé tartozik. Összességében a 2022. január közepéig tartó csaknem két év alatt közel 40 ezerrel (nagyjából 16 százalékkal) többen hunytak el, mint azt a korábbi évek halálozási trendje alapján vártuk volna.

)
Tiszta levegő (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +31, +37 °C
Minimum: +14, +21 °C

A napsütés mellett gomolyfelhők is képződnek, de ezekből csapadék nem alakul ki. Igazi hőség várható, az időnként megélénkülő délies szél mellett 31, 37 fok között tetőzik a hőmérséklet. Hétfőn ismét a kánikula terheli meg a szervezetet. A szívbetegek különösen veszélyeztetettek, de még az egészségesek körében is előfordulhat rosszullét, szédülés és vérnyomáspanaszok is. A déli órákban kerülendő a tűző napon tartózkodás! Gyakoriak a fejfájásos tünetek is, sokan alvásproblémáktól szenvednek. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)