Rusvai Miklós víruskutató korábban a legragályosabb fertőző betegségnek nevezte a kanyarót. Noha a vírus ellen elérhető hatékony védőoltás, a társadalom átoltottságának legalább 95 százalékot el kell érnie a járványok megelőzéséhez. Éppen ez, az átoltottsági arány esett vissza a világ számos országában az oltásszkepticizmus koronavírus-világjárványt követő felerősödésével. Mindennek nyomán a kanyarós megbetegedések száma is sokfelé emelkedik. A WHO hétfőn közzétett döntése értelmében Európából az Egyesült Királyság, Spanyolország és Ausztria, továbbá Örményország, Azerbajdzsán és Üzbegisztán is elvesztette kanyarómentes státuszát – írja a Reuters hírügynökség.
A kanyaró elleni oltás hiánya
A WHO regionális bizottságai a fertőzésszámok alakulása alapján ítélik meg, hogy egy-egy ország kanyarómentesnek tekinthető-e. A minősítést akkor adják ki, ha egy adott országban legalább 12 hónapon keresztül nem regisztrálnak lokális fertőzéseket ugyanazon vírustörzzsel. A döntés, hogy több államtól is elveszik ezt a státuszt, már tavaly szeptemberben megszületett a 2024-es járványügyi statisztikák nyomán. Ugyanakkor a WHO csak most hétfőn tette azt hivatalossá, miután minden érintett ország jóváhagyta az intézkedést. Az említetteken túl több más európai országban is terjed a kanyaró, így például Franciaországban és Romániában.
Magyarországon a kanyaró elleni védőoltás a kötelező gyermekkori oltások közé tartozik, amelyet kombináltan adnak a mumpsz és a rózsahimlő elleni vakcinával. Ennek köszönhetően a hazai átoltottsági arány kiemelkedően magas, így a lakosság védettnek tekinthető a fertőzéssel szemben. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) nyilvános jelentései alapján 2025-ben csupán 6 kanyarós esetet jelentettek az országban, idén pedig még egyet sem.
A kanyaró tünetei
A kanyaró tünetei általában 10-12 napos lappangási idő után jelentkeznek a megfertőződést követően. A betegség eleinte megfázáshoz hasonló szimptómákat produkál: orrfolyást, köhögést, enyhe lázat. Gyakori a szemvörösség és a fényérzékenység. Néhány nap után aztán a láz jellemzően felerősödik, akár 40 fok feletti értéket is elérhet, majd megjelennek a kanyaróra jellemző bőrkiütések. Eleinte az arcon mutatkoznak meg vöröslő kiütések, hogy aztán fokozatosan terjedve az egész testet beborítsák. Előfordulhatnak továbbá apró fehér foltok is az ínyen a szájüregben. A betegség tipikus szövődményei közé tartozik a fülfertőzés és a hasmenés, valamint olykor tüdőgyulladás is kialakulhat. Ritka, de súlyos komplikáció ezenkívül az agyvelőgyulladás.
Borítókép: Getty Images
