Magyarország nagyon sikeres volt a koronavírus-járvány idején a vízminták ellenőrzésében és a szennyvíz megfigyelésében. A magyar szakemberek egyedülálló tapasztalatokkal segítették a WHO irányelveinek kidolgozását a pandémia kezelésében. A laboratórium ezentúl egy 50 intézményből álló nemzetközi csapat tagja lesz – mondta Haris Hajrulahovic, a WHO magyarországi országirodájának vezetője.
Fontos együttműködés indul
Az együttműködés keretében a WHO egy harmadik generációs genomszekvenáló készüléket adományozott a NNGYK laboratóriumának. A jelenleg legkorszerűbb készülék lehetővé teszi, hogy a vírus teljes genomjának a szekvenciáját meghatározzák, pontos képet adva azokról a variánsokról, amelyek az országban keringenek.
A tanúsítványt Müller Cecília országos tisztifőorvos vette át, aki mérföldkőnek tartja az együttműködést. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban a pandémia kezelése volt a fókuszban, emellett azonban kiemelt figyelmet fordítanak azokra az egészséget befolyásoló, környezeti eredetű rizikótényezőkre, amelyek a nem fertőző betegségek kialakulását befolyásolják.
Sok betegséget okoz a szennyezett víz és levegő
A környezeti hatások 25 százalékban járulnak hozzá például a rosszindulatú daganatos megbetegedések, a szív- és érrendszeri, valamint anyagcsere-betegségek megjelenéséhez. 2019-ben az európai régióban – a WHO-nál beleértve Közép-Ázsiát is – 569 ezer halálesetet hoztak összefüggésbe légszennyezési hatásokkal, 2020-ban pedig 77 millió embernek nem jutott kezelt, biztonságos ivóvíz.
A prevenciós programokhoz mérésekre, adatokra van szükség, valamint olyan új módszertanra is, mint amilyet a magyar szakemberek dolgoztak ki a szennyvíz vizsgálata során. Ez az egyedi tesztelés megtartása mellett populációs szinten adott tájékoztatást a járvány terjedéséről, előre jelezve a tendenciákat.
