Fölösleges riadalomról vagy valóban megalapozott félelemről van szó? Alábbi összeállításunkkal a fenti kérdésekre próbáltunk választ keresni. Segítségünkre dr. Nagy Attila, a prion fehérjék okozta betegségek miniszteri biztosa volt.
Prion, a fertőző fehérje
A prion mozaikszó, mely a protein (fehérje) és az infectious (fertőző) szavakból tevődik össze. Olyan fehérjéről van szó, melynek normális változata minden sejtben - legnagyobb számban az idegrendszer sejtjeiben - megtalálható. Ha kóros prionok kerülnek be a szervezetbe - bizonyos agyat érintő műtétek, hipofízishormon adása vagy éppen szájon át történő fertőzés során -, és az idegrendszerbe jutva kapcsolatba lépnek az ott lévő egészséges "társaikkal", saját képükre formálva átalakítják, kórossá teszik azokat. E kóros prionok az okozói az embernél és az állatvilágban egyaránt a fertőző szivacsos agysorvadás néven elhíresült betegségnek. Ha egy prionbetegségben elhullt állat agyának mikroszkopikus képét megnézzük, hatalmas üres lyukakat látunk, s az egész olyan, mint egy szivacs.
Betegségtörténelem
Kezdjük az állatvilággal. Magát a betegséget már 250 éve ismerik. Ekkor fedezték fel Skóciában a juhok között, és screpie-nek, azaz surlókórnak nevezték el. A prion kóros ágensei azonban nem álltak meg a Felföld zöldellő rétjein, hanem más kérődzőket - szarvasmarha, jávorantilop stb. - is megbetegítettek. Ismeretes a nyérc és a macskafélék fertőző szivacsos agysorvadása is. A kór humán vonatkozásaira igazán 1985-ben figyeltek fel, amikor Angliában sok-sok szarvasmarhát betegített meg a kergemarha-kór (BSE), majd tíz évvel később az emberi Creutzfeldt-Jakob-szindróma olyan formáját észlelték, az előző időszakokhoz képest magasabb számban, melyről azt feltételezték, hogy a BSE-től származik.
A Creutzfeldt-Jakob-kór viszonylag ritka betegségnek számít, egymillió emberből évente egy betegszik meg. E központi idegrendszeri megbetegedés legjellemzőbb tünete a gyors elbutulás, az izomgörcsök, az egyensúlyzavarok. Az agysejtek igen gyors ütemben pusztulnak, majd bekövetkezik a halál. A klasszikus CJD általában az 50-60 év körülieket támadja meg, ám az említett angliai megbetegedések sokkal fiatalabb embereknél fordultak elő, ráadásul az áldozatok nagy része igencsak előszeretettel fogyasztott véres steaket vagy marhabelsőséget. Megvizsgálták az elhunytak agyát, és ott olyan elváltozásokat találtak, amelyek nem ott és nem abban a formában jelentek meg, mint a klasszikus CJD-nél. Ebből aztán arra a következtetésre jutottak a szakértők, hogy a szarvasmarhák kergemarha-kórja fertőzte meg az embereket. Ám azért ez sem olyan egyszerű. Ugyanis a nyolcvan beteg között, akik megkapták a halálos kórt, voltak vegetáriánusok is! Ők vajon hogyan kapták el a fertőzést? S ez csak az egyik bizonytalansági pont...
Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a kór bőrön keresztül is fertőzne. Nem tudjuk, hogy pl. kozmetikai szerek használatával bejuthat-e a szervezetbe. Az mindenesetre megnyugtató, hogy a különböző alapanyagok - lanolin, zselatin, faggyú stb. -, amelyeket a kozmetikai ipar is használ, nem hozhatók be olyan országból, ahol a betegség előfordul.
Fertőző takarmány
A járvány 1985-ben kezdődött, hat-hét év múlva tetőzött, s 1997 végéig több mint 180 000 szarvasmarha pusztulását okozta. A `80-as évek végére derült ki teljesen egyértelműen az, hogy a betegség ilyen nagymérvű elterjedését az alkalmazott technológia és maga az ember okozta. Ugyanis elhullott állatok, így pl. surlókóros juhok, kecskék tetemét is felhasználták takarmánydúsítás céljára. Az állati fehérjét tartalmazó tápot nem megfelelő hőkezelésnek vetették alá, mely nem pusztította el a "fertőző fehérjét". S aztán ezzel a fertőzött takarmánnyal etették az állatokat... Ezért annak érdekében, hogy a fehérjefeldolgozó üzemekből csak "priontiszta" takarmány kerüljön ki, igen szigorú előírásokat léptettek életbe. Ezek Magyarországon is érvényben vannak. (Az állati fehérje feldolgozását végző üzemekben az 50 mm-es nagyságúra aprított nyersanyagot 133 °C-on, 3 bar nyomás alatt, legalább húsz percig kell hőkezelni.)
Egyébként hazánkban jó a helyzet. Az itthoni szarvasmarha-állomány fertőződésmentes, s ez a szabályok betartásával továbbra is biztosítottnak látszik. A BSE-járvány elterjedése óta a szakminisztérium már 2000 végén megtiltotta a marhahús, a takarmányozásra szánt csontliszt és vérkészítmények behozatalát az EU-országokból. A miniszteri biztos szerint nyugodtan fogyaszthatunk marhahúst, ő maga is nagy kedvelője a marhából készült ételeknek. Ha valaki mégis aggódik, részesítse előnyben a színhúst - bélszín, hátszín stb. -, mert ezek fogyasztása esetén megelőzhető a fertőzés. IX. évf. / 5. szám
