Az aktinomikózis egy bakteriális fertőzés eredetű betegség, melyet az Actinomyces baktériumtörzsbe tartozó, anaerob mikrobák okoznak (az anaerob azt jelenti, hogy a növekedéshez nem szükséges nekik oxigén). Ezek a baktériumok általában a fogak és az íny között telepednek meg, és ha lehetőségük nyílik rá, akkor elszaporodhatnak, fertőzést okozva.
Az aktinomikózis éppen ezért gyakran fogászati beavatkozást vagy szájüregi sérülést (például állkapocstörést) követően alakul ki, de a nem megfelelő szájhigiénia, az ínybetegségek , illetve a sugárterápia is állhatnak a hátterében. Ez utóbbi azért, mert a sugárterápia mellékhatása lehet a száj nyálkahártyájának sérülése, kiszáradása. Az Actinomyces egy alfaja a hüvelyflóra természetes része.
A fertőzés jellegzetes tünete az állon kialakuló dudor, mely a betegség elején zúzódásra emlékeztet, és az idő előrehaladtával, akár hónapok alatt jelenik meg benne a gennyesedés. A fertőzés egyéb tünetei közé tartozhat az állandó orrfolyás, a köhögés, a mellkasi fájdalom, a láz és a fogyás.
A betegség egyik súlyos komplikációja, ha a fertőzés az agyba is továbbterjed, és gyulladást okoz az agyhártyában, vagyis abban a membránban, mely az agyat körülöleli és védi. Az agyhártyagyulladás tünetei közé tartozik a súlyos izomfájdalom, a hányás, a láz, az ingerlékenység és a zavarodottság, valamint a nyak jellegzetes merevsége.
Az aktinomikózis antibiotikumokkal, elsősorban penicillinnel jól kezelhető, de ez általában hosszú folyamat. Időnként, amikor a fertőzés már továbbterjedt, műtétre is szükség lehet az érintett területek eltávolításához.
A betegség szerencsére igen ritka, és főleg a harmadik világ országaiban élőket érintheti (ez természetesen nem azt jelenti, hogy másnál nem alakulhat ki a fertőzés). Az aktinomikózis valamivel gyakoribb a férfiaknál, mint a nőknél, de a méhen belüli fogamzásgátló eszközök (IUD, „spirál”) használata növelheti a betegség kialakulásának kockázatát.
