A koronavírus-fertőzöttek mintegy harmadánál – a kórházban kezeltek négyötödénél – maradnak vissza különféle panaszok az akut megbetegedés lecsengése után, beleértve erőnléti problémákat, fáradtságot, szédülést, alvászavarokat, emlékezeti és koncentrációs nehézségeket egyaránt. Ez a hosszú COVID, illetve, ha három hónap elteltével is fennállnak a tünetek, akkor a poszt-COVID állapota.
Mint azt a HVG online kiadása írja, a Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Pszichológiai Kutatócsoportja a legveszélyeztetettebb korosztályt vizsgálja a témában. Arra keresik a választ, hogy miként változnak meg az idősek figyelmi, emlékezeti folyamatai hosszú COVID esetén, valamint az agyműködésük eltér-e az egészséges populációétól. Emellett arra is igyekeznek választ találni, hogy különféle tréningekkel felgyorsítható-e az állapot rendeződése, megelőzhető-e a COVID-19 által kiváltott demencia kialakulása.
A kutatók szerint növeli a vizsgálat jelentőségét, hogy a hosszú COVID miatt a neurológiai szakrendelésen megforduló pácienseknél rendszerint nem lehet semmilyen konkrét magyarázatot találni a panaszokra. Így tehát legfeljebb tüneti kezelésre van lehetőség, a kiváltó okokat pedig egyelőre nem lehet megszüntetni. Miközben azonban az orvostudomány továbbra sem tud eleget a jelenségről, az hosszú időn, akár éveken keresztül jelentős kihatással lehet a fertőzésen átesettek életminőségére.
A Kognitív Pszichológiai Kutatócsoport a jelenség hátterének jobb megértése érdekében olyan önkéntesek jelentkezését várja kutatásaihoz, akik...
- 60 és 75 év közöttiek,
- az elmúlt hat hónap során átestek koronavírus-fertőzésen,
- és a fertőzés lezajlását követően is maradványtünetekkel küzdenek.
A jelentkezőknél neurológiai vizsgálatot, kognitív állapotfelmérést, EEG-vizsgálatot végeznének a kutatók. Ezenfelül az önkéntesekre egy 8 alkalmas otthoni tréning vár, állapotuk alakulását pedig később is nyomon követnék. Résztvevőnek a [email protected] e-mail-címre küldött levélben lehet jelentkezni.
