Az Egyesült Államokban élő férfiak az urológiai problémák közül a prosztata elhúzódó gyulladásával keresik fel leggyakrabban családorvosukat. 50 éves kor alatt a leggyakoribb urológiai betegség, míg 50 év felett a harmadik.
Hasonlóan a heveny dülmirigygyulladáshoz, az idült forma kialakulása sem ismert, de az akut formában ismertetett módon kialakulhat krónikus is.
Tünetek
A betegséget a következő tünetekről lehet felismerni: általánosan rossz közérzet, pszichés elkeseredettség, vizelési panaszok, gáti fájdalom, gyakori és sürgető vizelési inger. A krónikus prosztatagyulladás tünetei ugyanakkor rendkívül változatosak lehetnek. A fenti problémák mellett sokszor szexuális panaszok, merevedési zavar, nemi aktus közbeni fájdalom miatt keresik fel e betegek az urológust. Amennyiben a betegség hosszabb ideig tart, az oki kezelés mellett a megfelelő merevedés elérésére is gyógyszert kell javasolni. Ezen betegeknél a prosztata gyulladásának gyógyultát követően a normális szexuális élet és a merevedés is visszatér.
Diagnózis
A betegség kivizsgálása általános urológiai-, laboratóriumi-, a prosztata végbélen keresztüli vizsgálatával és vizeletvizsgálattal. Bizonyos esetekben prosztata-vizsgálat előtti és utáni vizelet és ondó speciális vizsgálatok is szükségesek lehetnek. A prosztatagyulladás panaszainak objektivizálására és a kísérő merevedési panaszok tisztázásra egy-egy kérdőív létezik, melynek eredményéből következtethetünk a betegség súlyosságára, továbbá ellenőrizhetjük a gyógyulást.
A betegség kialakulásában rizikófaktornak tekinthető minden húgyúton végzett beavatkozás, katéter viselése, analis szexuális élet, és visszatérő alsó- vagy felső- húgyúti fertőzések. A betegség helytelen kezelése esetén kialakulhat heveny prosztatagyulladás, visszatérő húgyúti fertőzések, terméketlenség és merevedési problémák (impotencia).
A betegség kezelése nagyon nehéz és rendkívül frusztráló. Átütő eredményt a kezelésben még napjainkban sem sikerült elérni. Elhúzódó betegség, amely a kezelőorvostól, betegtől és gyakran annak partnerétől is nagyon nagy kitartást, türelmet igénylő, hosszadalmas folyamat.
Kezelés
A gyógyszeres kezelés napjainkban az egyetlen és bizonyítottan hatásos lehetőség a gyógyulásra. Az antibiotikumoknak csak bizonyos típusai jutnak be a prosztatába, majd ott megfelelő koncentrációt érnek el. Ezek szedése minimálisan 4 hétig tart, de kirívó esetben 6 és 12 hónapig is eltarthat a kúra. Az antibiotikum mellett, úgynevezett antiflogisztikumok szedése is javasolt, melyek gyakorlatilag nem szteroid típusú gyulladáscsökkentők. Szedésüknél vigyázni kell arra, hogy rendszeres fogyasztás mellett arra hajlamosoknál gyomorfekély alakulhat ki!
A kismedencei fájdalom szindrómában szenvedőknél izomrelaxánsok szedése válhat szükségessé a panaszok enyhítésére.
Amennyiben a gyulladás következtében a megduzzadt prosztata akadályozza a vizelet elfolyását , vagyis áramláscsökkenés következik be, akkor szelektív alfa-blokkoló szedése is feltétlen szükséges.
A betegség műtéti kezelésének létjogosultsága kérdéses. Rendkívül hosszú ideig tartó, áramlási nehezítettséget okozó vagy prosztata-kövességet kiváltó esetekben szokták leginkább alkalmazni. A kezelés komplikációi közé tartozik, hogy az elhúzódó antibiotikumos kezelés következtében gombás fertőződés alakulhat ki.
Az Egyesült Államokban, felmérések alapján a kezelés sikeressége a 70%-ot is elérheti. A kiújulás gyakorisága viszonylag gyakori, vagyis akinél a betegség egyszer már kialakult, annak sajnos számítania kell arra, hogy élete során még fog találkozni a már ismert panaszokkal. Összegezve a betegség gyógyításának prognózisa nem túl jó, de rendszeres, a panaszoktól függő követéssel javítani lehet a gyógyítás eredményességén.
Az alternatív kezelések közül - főleg megelőzésre és a terápia kiegészítésére - javasolható a gyógyteák fogyasztása, továbbá tökmagolaj és különböző gyógytermékek fogyasztása. Ugyancsak segíthet a prosztata hőkezelése, valamint a balneoterápia (gyógyfürdő-kúra) alkalmazása.
Életmód-javaslatok
Már említettük a fűszeres ételek és tömény alkohol fogyasztásának tilalmát a gyógykezelés idején, ugyanez tanácsolható a mindennapokra is. A rendszeres szexuális élet a rendszeres ondóürülés miatt fontos a megelőzésben. Oda kell figyelni a megfelelő vitamin-ellátottságra - akár multivitaminok rendszeres szedésével. Nem tesz jót a mozgásszegény, ülő életmód. Amennyiben a sok ülés elkerülhetetlen, akkor az ülőalkalmatosság jól szellőző, kemény ülőkéjű legyen, ne pedig "süppedős" fotel vagy párnás szék.
A szerzőről bővebben itt olvashat.
