Amerikai kutatók elektródákkal kísérleteznek, hogy a látásukban sérült emberek visszakaphassák szemük világát. Bár az első kísérletek ígéretesek, a tudósok szerint rengeteg fejlesztésre lesz még szükség.
A kutatók az elektródákkal azokat az agyterületeket stimulálták, amelyek a vizuális információk feldolgozásáért felelősek - olvasható a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban.
A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az első eredmények meglehetősen kezdetlegesek lehetnek, mivel rengeteg elektródát kellene az agyba beültetni, hogy a szem által látható kép teljes valójában reprodukálhatóvá váljon.
A technológia segítségével azok kaphatják vissza látásukat, akik baleset, vagy gyakori betegségek - például szemfenék-meszesedés - következtében vakultak meg. Ilyen esetekben ugyanis, bár a szem nem képes ellátni funkcióját, a látásért felelős agyterületek továbbra is működnek.
A technika lényege, hogy a szem megkerülésével egyenesen ezeket az agyi részeket ingereljék. A kutatócsoport a kísérlethez olyan majmokat használt, amelyeknek látásával nem volt probléma. Először betanították az állatokat, hogy hirtelen felvillanó fénypontokat nézzenek, majd néhány elektróda segítségével az agyuk megfelelő területeit stimulálva megkíséreltek hasonló reakciót előidézni.
A kísérlet eredményeként úgy találták, hogy a majmok ugyanúgy mozgatták a szemüket, mintha a felvillanó pontokat követnék. Dr. John Pezaris, a Harvard egyetem orvosi karának kutatója szerint a kísérlet jelentős lépés a vakság kezelését illetően, azonban még számos akadályt kell leküzdenie a tudománynak.
"A beültethető elektródák számát a százszorosára kell növelnünk, mielőtt a technológia használhatóvá válik" - magyarázta a tudós a BBC-nek adott itnerjújában. Pezaris hozzátette, rengeteg elektróda szükséges, hogy a páciensek képesek legyenek megkülönböztetni a mintákat, s így teljes képet alkossanak a szemükkel.
A kutatók elképzelése szerint a látási problémákkal küzdőknek egy speciális szemüveget kellene viselniük, amelynek lencséibe aprócska digitális kamerát ültettek. Egy külső jelfeldolgozó-egység aztán feldolgozza a kamerából érkező jeleket, s drótnélküli kapcsolat segítségével továbbítja azokat az agyba ültetett elektródákhoz, amelyek aztán közvetlenül a látásért felelős agyterületeket stimulálnák.
Egyelőre még nem tudni, a technológia mikor lesz működőképes, de az első lépéseket már megtették, innentől a hardverfejlesztőknél a labda.
