Az amerikai Fox News hírcsatorna munkatársa, Shannon Bream röviddel a 40. születésnapja előtt az éjszaka közepén arra ébredt, hogy nagyon fáj a szeme: úgy érezte, mintha valaki belülről szurkálná. A helyzet hamarosan olyan súlyossá vált, hogy már aludni sem tudott. "Kínlódtam, képtelen voltam kipihenni magam, mert egy-két órányi alvás után mindig újra jelentkezett a rettenetes fájdalom" - mesélte a People magazinnak . Egy idő után rászokott, hogy beállítsa az ébresztőórát, így bizonyos időközönként felkelt, hogy szemcseppel enyhítse a szemében jelentkező fájdalmat. Ez azonban nem volt elég, az amúgy is súlyos tünetekhez nála gyakran társult kettős látás és migrén .
Szemszárazság, vagy valami más?
Közel két év szenvedés után Bream kezelőorvosa csak annyi mondott, hogy nincs különösebb magyarázat a panaszaira, "biztosan túl érzelmes", sokat sír, ezért alakulhatott ki nála szemszárazság. "Úgy éreztem, hogy örvénybe kerültem. Nagyon vágytam egy konkrét diagnózisra, bármilyen kezelésre, ami segíthet ezen a rémálmon, erre az orvosom egyszerűen lerázott azzal, hogy bolond vagyok. Úgy éreztem, senki nem fog segíteni rajtam" - vallotta be. Elkezdte bújni az orvosi folyóiratokat, az internetet, csetszobákban keresett választ a kérdéseire. Ez azonban nem segített rajta. Mint mondta, képtelen lett volna hátralévő évtizedeit ezzel a fájdalommal leélni. Férjével is megosztotta legsötétebb gondolatait, és végül ez vezetett a megoldáshoz: felkerestek egy Washingtonban praktizáló szaruhártya-specialistát, aki gyorsan fel is állította a diagnózist: krónikus eróziót - a szaruhártya felületi hámrétegének károsodását - állapított meg, térkép-pont-ujjlenyomat típusú szaruhártya-dystrophiával súlyosbítva. (A szaruhártya általában örökletes, rendellenes fejlődése. Nevét onnan kapta, hogy az érintett hámcsík térképszerű megjelenésű.)
"Ez egy krónikus állapot, ami gyakoribb, mint gondolnánk, a lakosság körülbelül két százaléka küzd vele" - magyarázta Thomas Clinch, az Amerikai Szemészeti Akadémia klinikai szóvivője, aki Breamet is diagnosztizálta. A nő megkönnyebbült, ugyanakkor rosszul érintette, hogy állapota kezelhető ugyan, de tökéletesen nem gyógyítható.
Két év alatt mindenféle kezeléssel próbálkozott: műkönny oldattal, a szem felszínét nedvesen tartó speciális szemcseppekkel és krémekkel, de kipróbálta a könnypont elzáró dugót is - ez a könny útját elzárva biztosítja, hogy több könny maradjon a szaruhártyán. Problémája végül lézeres szemműtéttel, úgynevezett fototerápiás keratectomia műtéttel oldódott meg: Shannon Bream látását a szaruhártya felületi szabálytalanságainak, elváltozásainak kezelésével korrigálták. Ezután már nem kellett kontaktlencsét viselnie, és az eleinte szemszárazságra utaló tünetek is javultak. Ahogy fogalmazott: "A műtét visszaadta az életemet. A látásom ugyan már soha nem lesz tökéletes, de sokkal jobb a helyzet, mint a műtét előtt. Időnként még érzek egy kis fájdalmat, de általában öt perc és elmúlik. Ez nem fogható a korábbi kínlódáshoz." Ugyanúgy utazik, olvas, dolgozik, mint régen. Annyi változott, hogy szemmaszkkal és párásítóval alszik, rendszeresen masszírozza a szemét és reggelente meleg borogatással indítja a napot.
Kiket érint a szemszárazság?
Amikor a szemünk felszínét - a szaru és kötőhártyát állandóan nedvesen tartó, szemünket a külső behatásoktól és kórokozóktól - védő könnyfilm károsodik, szemszárazság jelentkezhet. Ezt viszketés, kivörösödött szem, homályos látás, szúró érzés vagy fokozott könnyezés jelezheti. A jelenség hátterében számos tényező állhat a csökkenő könnytermeléstől kezdve a fokozott könnypárolgáson át a könnyfilm összetételéig.
Legfőbb okai között szerepel a képernyő előtt töltött hosszú idő (ami azzal jár, hogy viszonylag ritkán pislogunk, ezért szemünk gyorsabban kiszárad), a klíma-használat, a kontaktlencse-viselés, a rossz minőségű - száraz, poros vagy dohányfüstös - levegő, ami ingerelheti szemünket, vagy akár a könnytermelő mirigyek problémája, esetleg bizonyos gyógyszerek szedése. A könnyfilmkárosodás következtében kialakuló szemszárazságot bizonyos betegségek is kiválthatják: például cukorbetegség, pajzsmirigybetegség, reumatoid artritisz , lupus, allergia, vagy Parkinson-kór.
Becslések szerint a lakosság 10-30 százalékát érintheti a szemszárazság, ám jellemzően 40 év felett jelentkezik, és a változó kort kísérő hormonváltozások miatt leggyakrabban nőknél. A szemszárazságot azonban nem szabad összetéveszteni a hasonló tünetekkel járó szembetegségekkel.
