A Massachusettsi Általános Kórház 65 ezer alkalmazottja vett részt abban a tanulmányban, amiből egyértelműen kiderült, hogy a Pfizer-BioNTech , vagy a Moderna vakcinájával beoltottak körében milyen ritka és rövid ideig fennálló oltás utáni bőrreakciók léphetnek fel. Ezek közül a COVID-lábujjra, a Moderna-karra, az egész testre kiterjedő kanyarószerű kiütésekre és az övsömörre tértek ki részletesen a kutatók. Az American Academy of Dermatology folyóiratban megjelent tanulmány eredményeiről a eu.usatoday.com is beszámolt .
Ritka, ijesztő, de egyik sem életveszélyes
A COVID-lábujj jellegzetes tünetekkel jár, ezért könnyű felismerni. Az érintettek lábfején és lábujjain - az esetek tíz százalékában pedig a kéz ujjain - ugyanis bőrfekélyek, duzzanatok, vörös vagy lilás elszíneződések jelennek meg. Utóbbiak valószínűleg az érfalak gyulladásához köthetők.
Néhány oltottnál az egész testre kiterjedő, apró, vörös, kanyarószerű kiütéseket okozott a vakcina, ám ezeknek semmi köze nem volt a kanyaróhoz. Előfordult olyan ritka eset is - azoknál, akik gyerekkorukban átestek a bárányhimlőn -, amikor az oltás övsömört váltott ki. Szintén lehetséges bőrreakcióként említi a tanulmány a bőrduzzanatot. Ezt elsősorban olyanoknál észlelték - de csak nagyon ritka esetben - , akik korábban kozmetikai kezelésen estek át, melynek során az orvosok különféle bőrgyógyászati töltőanyagokat használtak.
A leggyakrabban jelentett bőrreakció az injekció beadásának helyén kialakuló vörös, olykor viszkető kiütés, duzzanat volt, ami akár egy hétig is kellemetlen érzéssel járhat. Ezt nevezik COVID-karnak , vagy Moderna-karnak. Ebben az esetben az utóbbi találóbb, mert a tanulmányban elemzett "COVID-karos" esetek 95 százaléka a Moderna-vakcinát kapók közül került ki.
A szakértők nem aggódnak
"Elsőre meglepőnek és ijesztőnek tűnhetnek ezek a reakciók, ám egyik sem okoz életveszélyes állapotot. Az érintettek hamar kiheverik és nem akadályozza őket abban, hogy megkapják az adott vakcina második dózisát" - magyarázta Esther Freeman, a Massachusettsi Általános Kórház dermatológia igazgatója, a tanulmány vezető szerzője. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az első részoltás után jelentkező bőrreakciók nem jelentik feltétlenül azt, hogy a második dózis beadása után is hasonlóra lehet számítani. Az első részoltás után valamilyen bőrreakcióval küzdők 43 százaléka szembesült a problémával a második oltás után is.
A tanulmányban említett, késleltetett bőrreakciókra jellemző, hogy nem az oltás utáni percekben, órákban jelentkeznek - mint a súlyos, esetleg életveszélyes állapotot okozó ritka allergiás reakciók, például az anafilaxiás sokk -, hanem 3-4 órával, esetleg egy nappal, még ritkább esetben 7-8 nappal az oltás beadása után. (Az azonnali ellátást igénylő, súlyos állapotot okozó allergiás reakciók az oltástól számított első négy órán belül jelentkeznek.) A résztvevőknél egyébként csak nagyon kis arányban - 0, 025 százaléknál - fordult elő anafilaxiás reakció, amit a szerzők "szokatlan eseményként" jellemeztek.
A vizsgálat sok hasznos eredménnyel szolgált, ugyanakkor a készítők fontosnak tartották megemlíteni, hogy olyan eseteket vettek alapul, amelyeket dermatológiai nyilvántartáshoz jelentettek. Vagyis ezen eredmények alapján csak megbecsülni lehet, hogy az említett reakciók gyakorisága egész pontosan hogyan alakul több millió oltottnál . Az biztos, hogy a Moderna és a Pfizer-BioNTech a harmadik fázisú klinikai vizsgálatok eredménye alapján "ritka bőrreakciókról" számolt be.
