Az emésztőrendszerben található az enterális vagy bélidegrendszer (ENS), ideg- és gliasejtek gyűjteménye, amelyet néha a bél "kicsi agyának" neveznek. Ez az ideghálózat a nyelőcsőtől a végbélig vezet, és közvetlenül kapcsolódik az egész emésztőrendszerhez. Az orvosok szerint ez egy nagyon összetett és csak részben megértett hálózat. Azt azonban tudják róla, hogy az ENS szabályozza a különféle hormonok kiválasztását (szekrécióját), és részt vesz az emésztőrendszerben keletkező fájdalom és kellemetlen érzések észlelésében.
"A stresszhormonszint, a bélműködés és a fájdalomérzés között összetett kölcsönhatás van. Ezek olyan problémák, amelyekről az emberek sokszor nem akarnak beszélni, de ezek a leggyakoribb okok, amelyek miatt az emberek sürgősségi ellátást kérnek" - mondta David Poppers, a New York-i Langone orvosi egyetemi gastroenterológusa a Well and Good egészségportálnak . A "bél-agy tengely" kétirányú, azaz a bél jeleket küld az agynak, az agy pedig jeleket küld a bélnek. A gyomor-bél rendszer irritációja a központi idegrendszeren keresztül továbbítja az agy számára a jeleket, amelyek hangulatváltozást váltanak ki, míg a hangulatváltozások az agyból jeleket továbbítanak a bélbe. "Igen jelentős a kölcsönhatás a bél egészsége, a stressz és az érzelmi egészség között, és viszont" - szögezte le Dr. Poppers.
Mitől szorul és mitől szalad?
Ha valaki stressztől szenved, akkor a bél-agy tengely erőteljes riasztást küld az agyból a bélbe. "Az emésztőrendszer közvetlenül részt vesz a stresszre adott zsigeri válaszban" - mondta Christine Lee, a Cleveland klinika gasztroenterológusa. Az agy szabad utat ad a stresszhormonok - a kortikotropinfelszabadító faktor (CRF) , a kortizol, az adrenalin és a norepinefrin - termelésének, a GI-traktusnak pedig rengeteg receptora van ezekre a hormonokra. "Ha egy nagyon éhes medvével találkozunk szembe, akkor a szervezetünk nem az emésztésre fog koncentrálni. A CRF hormon lelassítja a folyamatokat a felső béltraktusban (ami székrekedéshez vezet), és felgyorsítja az alsó traktusban (ami hasmenést eredményez)" - jelentette ki Dr. Lee. Két másik, a bél által termelt hormon, a ghrelin és a leptin az étvágyban és a teltségérzetben játszik szerepet. A stressz megváltoztathatja a hormonok egyensúlyát, így éhesebbnek érezhetjük magunkat vagy elmegy az étvágyunk.
A mikrobióm - a béltraktusban velünk élő mikorbák tömege - szintén szerepet játszik a stressz-bél kapcsolatban. A mikrobiom többek között részt vesz az emésztőrendszer és az immunrendszer egészségének fenntartásában, valamint a hangulatszabályozó vegyületek, például a szerotonin előállításában. Egyes kutatások arra utalnak, hogy a stressz megváltoztatja a baktériumok összetételét a bél mikrobiomjában (és ezáltal befolyásolja annak megfelelő működését), bár ezek a hatások az emberek között nagymértékben különböznek. "Nem tudjuk pontosan, hogy a stressz hatására a mikrobiom mit is csinál, és a változások átmenetiek vagy hosszútávúak" - mondja Dr. Poppers.
Miért hat máshogyan a stressz az egyes emberekre?
Mindannyian eltérően reagálunk a stresszre , és eltérőek az emésztőrendszeri tüneteink. Ezek súlyossága és maguk a tünetek számos tényezővel vannak összefüggésben, így a hormonokkal, a receptorokkal, a genetikával, az anyagcserével és a mikrobiomal. Még az anatómia, sőt egy vakbél- vagy epeműtét is befolyásolhatja az emésztőrendszeri tüneteket.
A szervezetben megjelenő szerotonin - a boldogsághormon - java a bélben jön létre. Ráadásul több szerotonin receptor van az emésztőrendszer mentén, mint az agyban. A szerotonin jeleket továbbít az agy és a bél között, és szabályozza a béltraktus összehúzódásait. Ha a szerotoninszint alacsony, akkor nemcsak szomorúnak érezhetjük magunkat, hanem bélrendszeri tünetek is megjelennek, például székrekedés vagy diszkomfort. Egyes embereknek sokkal több szerotonin receptoruk van, mint másoknak, vagy a receptoraik genetikai okok miatt érzékenyebbek. Az emésztőrendszeri rendellenességekkel, például IBS-sel küzdő emberek vizsgálatai azt mutatják, hogy az agyuk eltérően reagál a bél tüneteire. Néhány IBS-es beteg esetében bebizonyosodott, hogy kis mennyiségben az antidepresszánsok enyhítik a hasmenést, székrekedést és gyomorfájdalmat.
A bél baktériumokról kimutatták, hogy szerepet játszanak a neurotranszmitterek, így a szerotonin előállításában, amelyek szabályozzák a hangulatot, a memóriát és a tanulást. Mivel mindenkinek egyedülálló a bélmikrobimja, annak hatása különböző módon jelentkezhet az egyes emberekben. A mikrobiom összetételét számos tényező befolyásolja, ideértve, hogy hol nőtt fel, milyen étrendet követ, vagy szedett-e sok antibiotikumot . Mivel az emésztés során az egyes baktériumtörzsek máshogyan működnek, a hatásuk is más lesz a környezetükre, azaz a bélrendszerre.
A béltünetek súlyosságának másik fontos tényezője, a stresszre való reagálás és a hozzá való alkalmazkodás. Aki hajlamos a világot, a jelenlegi helyzetet és a jövőt állandóan sötéten látni rosszabb tüneteket tapasztalhat annál, aki a kihívásokat lehetőségként és pozitívan éli meg. Ha valaki képes megfelelő módszereket találni a stressz kezelésére, vagy keresi az alternatív lehetőségeket, azzal hatalmas pozitív különbséget teremthet magának. "A megoldásorientáltság és alkalmazkodóképesség csökkenti a stressz bélre gyakorolt hatását azáltal, hogy segíti az érzelmek szabályozását és a reakciók ellenőrzését. Ha az embereknek nincsenek erre megfelelő eszközeik, és nem tudják magukat mentálisan kontrollálni, akkor sokkal nehezebb a bél egészségi állapotának javítása" - mondja Karen Conlon IBS-es betegek gyógyítására szakosodott pszichiáter.
Az akut stressz általában elmúlik. A krónikus stressz viszont nem, és tartósan nagy hatással lehet a szervezetre. A krónikus stressz növeli a kortizol stresszhormon szintjét. A tartósan magas kortizolszint pedig szorongást okozhat, elszívhatja az energiát és megzavarhatja a test gyógyulási képességét, ráadásul megzavarja az anyagcserét és a szervezet elkezd több legegyszerűbben cukorrá alakítható hasi zsírt tárolni. "Ha a bél mindig szembe találja magát az agyból érkező jelekkel, és az agy a bélből érkezőkkel, akkor az az emésztőrendszerre hatással lesz. Az állandóan magas riasztási jelszint megkavarja az emésztőrendszert és hozzájárulhat a funkcionális rendellenességek, például az IBD kialakulásához" - jelentette ki Karen Conlon.
