A nyári hőség így fokozódik Európában

Talán meglepően hangzik, de Európát terheli meg leginkább a globális felmelegedés, ugyanis a hatások itt mutatkoznak meg a legszembetűnőbben. A hőmérséklet emelkedése szó szerint pusztító az emberekre nézve.

Európa nagy részén az idei nyár is tartósan és bőven 30 Celsius-fok feletti hőmérsékleti maximum értékeket hozott. Aki csak teheti, a vízpartokon igyekszik átvészelni a forróságot, amelyet azonban sokaknak nem ilyen egyszerű megúszni. Tudjuk, hogy a kánikula olykor végzetes hatású. Például 2003-ban és 2010-ben Európában több tízezer ember halt meg a hőhullámok következtében, míg a tavalyi "Lucifer" hőhullám erdőtüzeket gyújtott és majdnem felére csökkentette a mezőgazdasági termelést egyes országokban.

strandolók

Strandolók Liguriában. Nem mindenki jut el a vízpartra, ha jön a hőhullám

A Párizsi éghajlatvédelmi egyezmény célja, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését 2 Celsius-fok alatt tartsuk az iparosodás előtti szinthez képest, majd az erőfeszítések folytatásaként a hőmérséklet emelkedésének 1,5 fok alatt szabjunk gátat. Egy nemzetközi kutatócsoport megvizsgálta, hogy ez a korlátozás milyen hatással lehet az európai nyári hőmérsékletekre. Az eredményeiket a Nature Climate Change folyóiratban ismertették.  

Százmilliók szenvednek a hőségtől

Idén több mint 100 millió európai tapasztalhatja meg, amint a nyári meleg meghaladja az 1950 és 2017 között bármikor mért hőséget. A vizsgálatok szerint a közelmúlt hőhullámait és forró európai nyarait jelentősen befolyásolta az ember által okozott éghajlatváltozás. S fizetünk is érte, mert a sűrűn lakott kontinensen a forró nyarak és a hőhullámok a halálozási grafikonokon kiugró tüskéket rajzolnak fel. 

Vajon milyen mértékben sűrűsödhetnek azok a hatások, amelyek e végletes kifejlethez vezetnek? A kutatók négy szimulációs modellt is lefuttattak az 1950 és 2017 közötti évekre, hogy megtudják, mekkora a valószínűsége újabb hőmérsékleti rekordok születésének. A négy forgatókönyv a következő volt:

  • nincs éghajlatváltozás
  • a mai éghajlat világa
  • 1,5 Celsius-fokkal melegebb világ
  • 2 Celsius-fokkal melegebb világ

Azt találták, hogy az új nyári hőmérsékleti rekord valószínűsége ma nagyobb, mint az ember által okozott éghajlatváltozás nélküli világban. Amikor elemzésünket az 1,5 és a 2 fokos melegedésre alapozták, egyre nagyobb lett a valószínűsége, hogy történelmileg példátlanul forró nyarak köszöntenek be Európa különböző pontjain.


Következő lépésben azt is megbecsülték, hogy a négy modellben hány embert, illetve a lakosság hány százalékát érinti a példátlan nyári átlaghőmérséklet. Egy tipikus nyáron a jelenlegi éghajlati feltétételek mellett arra számíthatunk, hogy 45 millió európai tapasztal hőmérsékleti rekordot. Ha az 1,5 fokos emelkedést vették alapul, ez a szám már 90 millióra emelkedett, ami a kontinens lakosságának 11 százaléka. A 2 fokos melegedés világában a szám majdnem megduplázódott, már 163 millió európai (a lakosság 20 százaléka) szembesült az extrém hőséggel. Bár elhanyagolható a valószínűsége, hogy előáll olyan nyár, amikor több mint 400 millió európai él át új hőmérsékleti rekordot, a kutatók mégis arra számítanak, hogy a 2 fokos forgatókönyv valóra válása esetén ez minden hét évben meg fog történni.

A felmelegedés hatása

Rendben, jönnek a hőhullámok, de vajon mennyire fontos ez a fél fokos különbség, mennyivel lenne rosszabb a 2 fokos emelkedés, mint az 1,5 fokos? Vajon érdemes-e extra erőfeszítéseket tenni, hogy a hőmérséklet emelkedését az alacsonyabb célponton tartsuk? Ezzel a kérdéskörrel az Earth System Dynamics folyóiratban közölt tanulmány foglalkozott részletesen. Megállapításaikból a CarbonBrief szakportál csapata összeállított egy olyan összefoglalót, amely látványosan bizonyítja, hogy a fél fokos eltérés hatalmas különbségeket jelent az emberek életfeltételei szempontjából.

A kánikula jelentősen megterheli szervezetünket. Főleg az időseknek, a krónikus betegségben szenvedőknek és a gyerekeknek kell figyelniük. Részletek!

A mediterrán térségben az ivóvíz elérhetőségének visszaesése majdnem a kétszeresére nő, 9 százalékról 17 százalékra. Néhány trópusi régió, például Nyugat-Afrika, Délkelet-Ázsia, valamint Közép- és Észak-Amerika, várhatóan jelentős helyi terméscsökkentéssel szembesül, különösen a búza és a kukorica esetében. A tengerszint emelkedése a fél fokkal magasabb (azaz 2 fokos) átlaghőmérséklet esetén 10 centiméterrel nagyobb lesz, ami 30 százalékkal magasabb emelkedést jelent 2100-ig. A 1,5 fokos forgatókönyv szerint 2050-re a világ korallzátonyainak 90 százaléka lesz veszélyeztetett, de 2100-ra ez az arány 70 százalékra csökken. A 2 fokos forgatókönyv esetén gyakorlatilag minden korallzátony veszélyben van.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Influenzatérkép

február 10. - február 16.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
37 200
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
+10, +16 °C
Minimum:
0, +5 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt erősen felhős vagy borult lesz az ég, északon alakulhat ki záporeső.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag