Daganatok

Méhnyakráknak nevezzük a méhnyak (collum vagy cervix) hámeredetű rosszindulatú daganatát. Mind kóroktanában, mind szövettanában, mind a terjedés módját illetőn jelentősen különbözik a méhtest rákjától, melyet így külön betegségnek tartunk.

A méhnyakrák nagyon sokáig tünet- és panaszmentes, az időben történő felismerés orvosi feladat. Feltétele, hogy a fogamzóképes nők 25-50 éves kor között - ha egyéb körülmények nem indokolnak gyakoribb vizsgálatot - 3 évenként jelenjenek meg a rákszűrésen.

Magyarországon évente több ezer csonkolásos mellműtétet végeznek, és bár a társadalombiztosítás vállalja a költségeket, a betegek többségénél nem kerül sor helyreállító műtétre, sokan nem is ismerik ezt a lehetőséget.

A prosztatarák, amely minden huszadik férfit érint, alattomos betegség: mire a tünetei megjelennek, gyakorlatilag már csak kezelni lehet, gyógyítani nem. Korai felismerésében segít egy új szűrési eljárás.

A melanoma a legrosszindulatúbb bőrrák, de az egyéb rákos betegségek között is a legveszélyesebbek közé tartozik. A legutóbbi bőrrák-világkongresszuson elhangzott adatok szerint az összes rákos megbetegedés 40 százaléka bőrrák.

A legtöbben tehetetlennek érzik magukat, de vannak, akiket a közeli halál gondolata tettekre késztet, ahogy a Magyar Hospice Alapítvány munkatársait is.

A prosztata rosszindulatú daganata a második leggyakoribb oka a férfi rákos halálozásnak. Az előfordulása az elmúlt évtizedekben jelentősen emelkedett. Hazánkban évente kb. 1500 férfi hal meg a megbetegedésben.

A daganatos betegségek kezelésének és gyógyításának három alappillére van: a műtét, a kemoterápia és a sugárkezelés. Ezek mellett az elmúlt években egyre gyakrabban alkalmazzák az immunterápiát, sőt próbálkoznak a génterápia fejlesztésével is.

Az emlőrák megelőzését segítő, a mell önvizsgálatára szolgáló kesztyűt mutattak be kedden egy budapesti sajtótájékoztatón.

A rákbetegségek egyharmada az életmód megváltoztatásával elkerülhető, további egyharmada teljesen meggyógyítható - olvasható az Egészségügyi Világszervezet, a WHO 2003 áprilisában közzétett jelentésében.

Kevés olyan rosszindulatú betegség van, amelyet időben észre lehet venni, így időben meg lehet kezdeni a kezelését. Pedig tudjuk: aki időt nyer, életet nyer, s ez különösen a sejtburjánzással járó elfajulásokra igaz.

A vastagbélrák a rosszindulatú daganatos megbetegedések között, mindkét nemben, a második leggyakoribb betegséggé vált a tüdőrák után, megelőzve az emlőrákot és a méhnyakrákot.

Számos, ma sokkal kevésbé gyógyítható betegségtől kevésbé félünk, pedig a rák diagnózisa már régen nem egyenlő a halálos ítélettel.

Nem mutatható ki genetikai vagy egyéb károsodás azoknak a szülőknek a gyermekeinél, akiket korábban rosszindulatú betegség miatt kemoterápiának vagy sugárkezelésnek vetettek alá.

A hererák az egyik legalattomosabban terjedő daganat, mely gyakran még alig tapintható nagysága esetén is már távoli áttéteket képezhet.

Kiszámíthatatlan kór. Sokat tudunk róla és mégis nagyon keveset.

Sorozatunkból kiderül majd, mi is az (és hogyan működik) a CT, az MRI, a PET, a csontscan, a colonoscopia.

Sorozatunkban áttekintjük az onkológia fontosabb szakkifejezéseit. Közérthető módon végigvesszük a gyógyszercsoportok, a szövettani paraméterek, a vizsgálómódszerek, a kórisme legfontosabb és leggyakrabban használt szakkifejezéseit.

A tüdőrákok durva megközelítésben két nagy csoportba sorolhatók: kissejtes és nem kissejtes tüdőrák.

A tüdőrák kivizsgálásának szigorú algoritmusa van, amelyet a tüdőgyógyásznak be kell tartania.

A korai stádiumban panaszmentes a beteg. Itt kell hangsúlyozni a sajnos sok esetben emberi jogokra hivatkozva megtagadott tüdőszűrés jelentőségét. A szűrésen kiemelt, panaszmentes betegek operálhatósága sokkal jobb, ezáltal jobbak a gyógyulás esélyei.

A dohányzás jelentős változásokat okoz a tüdő szöveteiben és működésében, de ahhoz, hogy az elváltozások súlyosságát megértsük, tisztában kell lennünk e fontos légzőszerv alapvető felépítésével és funkcióival.