A daganatos megbetegedés az egyik legsúlyosabb civilizációs ártalom, amellyel a modern kor emberének meg kell küzdenie. Fajtái közül a tüdőrák a leggyakoribb és legveszélyesebb, amely világviszonylatban mintegy 1,8 millió emberéletet követel, és az összes daganatos halálozás 18%-át teszi ki. Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság, a világ legnagyobb onkológiai szakfóruma ezért kiemelt témaként kezelte ezt a ráktípust június eleji ülésén. Az USA-ban rendezett tudományos konferenciára a világ minden pontjából 30 ezren érkeztek, hogy megvitassák a rákkutatás és kezelés legújabb kihívásait. Dr. Ostoros Gyula, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa is a helyszínen tartózkodott.
„Elszomorító az adat, hogy a férfiak esetében a tüdőrák okozta halálozásban hazánk világesőnek számít. Magyarországon évente 10 ezer feletti új tüdőrákos megbetegedést diagnosztizálnak, miközben 8 ezer beteget veszítünk el.” – hívta fel a figyelmet az onkológus. A tüdőrák persze nem csak minket sújt – Európában naponta 1000 ember veszíti életét emiatt – arányaiban hazánk mégis rendkívül rossz mutatókat produkál. Ennek egyik oka a dohányosok nagyobb aránya, teljes egészében azonban nem magyarázható ezzel, hiszen sok más országban ugyanennyi dohányosra kevesebb daganatos megbetegedés jut.
10-ből 9 tüdőrákért a cigaretta a felelős
Ez esetben a cigaretta egyértelműen a legnagyobb rizikófaktor, a tüdőrák kialakulásának 85-90 százalékáért a káros szenvedély tehető felelőssé. Letenni sosem késő, még akkor sem, ha már kialakult a betegség, lefolyása és a túlélési esélyek ugyanis még ekkor is javíthatóak – hangsúlyozta az onkológus. A férfiak veszélyeztetettebbek a nőknél, az arányok azonban országonként változóak: hazánkban körülbelül 1,2-szer több férfinél diagnosztizálnak tüdőrákot, míg például Oroszországban kétszeres az erősebb nem érintettsége. Sajnos az arányok nem azért közelítenek egymáshoz, mert a férfiak kevesebbet, hanem azért, mert a nők többet dohányoznak. Az utóbbi években számos intézkedéssel próbálták népszerűtlenebbé tenni a cigarettát, jelentős előrelépést azonban nem sikerült elérni.
A dohányzás ártalmainak visszaszorítására tett egyik legnagyobb – illetve inkább leglátványosabb – kísérlet a füstszűrők bevezetése volt. A 60-as évek végéig a cigarettákban nem volt filter, azt fokozatosan vezették be a dohánygyárak, de bizonyos márkákat még az ezredfordulón is lehetett „mezítlábasan”, azaz füstszűrő nélkül kapni. A reformot követően azonban nem javultak látványosan az egészségügyi mutatók, csupán a ráktípusok változtak. Amíg a füstszűrő nélküli cigaretták dominálták a piacot, a dohányosoknál inkább laphám eredetű daganatokat diagnosztizáltak, a füstszűrős cigaretták elterjedését követően pedig a mirigyeredetű daganatok alakultak ki gyakrabban. Ennek gyógykezelése ráadásul rosszabb eredményekkel kecsegtet, mint a korábban domináns ráktípusé, a dohánytermékek további népszerűsödésével így csak súlyosbodott a tüdőrák jelentette krízis – tudtuk meg a szakembertől.
Sok dohányos egészségesebbnek gondolja a light cigarettákat, ezek ugyanis kevesebb nikotint és káros anyagot tartalmaznak a hagyományos fajtánál. Kutatások bizonyították ugyanakkor azt is, hogy ezek a termékek sem károsítják kevésbé az egészséget. A light cigarettát ugyanis mélyebben letüdőzik a dohányosok, a füstöt pedig tovább bent tartják, hatása így ugyanolyan romboló. Ráadásul a csökkentett cukortartalmú, „light” élelmiszerekhez hasonlóan ennek is van egy pszichológiai hatása, ami visszafelé sül el: a vásárlók jóval többet fogyasztanak belőle, mert azt gondolják, az semmilyen káros hatással nincs a szervezetükre.
Nehezíti a tüdőrák kezelését, hogy sokan már csak előrehaladott stádiumban kerülnek a szakorvoshoz. Komplex kezelést lehet ilyenkor a leghatékonyabban alkalmazni, a kemoterápia, sugárkezelés és a célzott kezelés együttesen maximalizálhatja hatását a daganattal szemben. Viszont ha áttét képződik, a terápiás módszerek együttes alkalmazásával is csekély a gyógyulás esélye – hangsúlyozta Dr. Ostoros Gyula.
