A betegek adatainak tanulmányozásától a tudósok a jobb gyógymódok mellett azt várják, hogy a betegséggel kapcsolatos fontos kérdésekre is választ kapnak, például, hogy mi az egyedi az olyan rákban, amelyik agyi áttétet képez. Azt is meg szeretnék válaszolni, mi az oka, hogy néhány nő mégis túléli a legsúlyosabb mellrákot .
A páciensek online jelentkeznek, a postán kapott tesztcsőben elküldik a nyálmintájukat, aminek alapján elvégzik a genetikai tesztet, valamint engedélyezik, hogy felhasználják szövetmintáikat és más egészségi adataikat. A projekt kutatói a közösségi hálón keresztül tartják a kapcsolatot az önkéntesekkel, és rendszeresen meghívják őket abba a cambridge-i laborba, ahol mintáikat vizsgálják.
Az áttétes mellrákot kutató projekt (Metastatic Breast Cancer Project), amelyet tavalyoktóberben indított a Harvard Egyetem, a Dana Farber Rákkutató Intézet és a Massachusettsi Műszaki Egyetem Broad Intézete, mára több mint 2600 önkéntest toborzott, ami szinte példátlan az orvosi kutatások történetében.
Több mint 200 ezer nőnél állapítanak meg mellrákot évente az Egyesült Államokban, legtöbbjüknél még a daganat korai, jó eséllyel gyógyítható stádiumában. Van azonban évente 6 százalék, vagyis mintegy 15 ezer beteg, akinél a diagnózis idejére már áttétek alakultak ki, a kór átterjedt más testrészekre. A korai stádiumban diagnosztizált betegek mintegy 30 százalékánál a betegség újra megjelenik a test más részeiben. Az áttétes mellrákos betegek átlagos túlélési ideje körülbelül három év.
Egy mellrákellenes csoportokból álló szövetség 2014-es felmérése szerint az állami és nonprofit mellrákkutatásokra fordított pénznek csak mintegy 10 százalékát költötték az áttétes melldaganat tanulmányozására. "Ez egy alig kutatott terület. Nem tudjuk többek között, hogyan változik meg a daganat. Ugyanolyan-e az összetétele, mint eleinte? A rákos sejteknek más a molekuláris profilja, mint azoknak, amelyekkel a daganat a mellben elkezdődött? - mondta Mark Hurlbert, a Mellrákkutatási Alapítvány munkatársa.
Forrás: MTI
