Az utóbbi években komoly szemléletváltás zajlott le az onkológia területén is. Ma már jól ismert tény, hogy a betegek kiszolgálása, kényelme, a kezelések komfortja összefügg a kezelések eredményességével. Ráadásul ma már több daganatos betegség nem halálos, hanem krónikus kórnak számít - nyilatkozta a Világgazdaságnak Bodoky György, a Daganatos Betegek Gyógyításáért és Rehabilitációjáért Alapítvány elnöke.
Nem tudni, miért ilyen sok a tüdőrákos magyar
Az alapítvány elnöke hangsúlyozta: 70 ezer az új beteg, és 30 ezer ember hal meg daganatos betegség miatt hazánkban évente. A vezető halálok a tüdőrák mindkét nem esetében. A nőknél a második az emlő-, majd a vastagbéldaganat, a férfiaknál a második a vastagbélrák, harmadik a prosztatadaganat. A rendelkezésre álló nagy nemzeti adatbázisok nem elég hitelesek és megbízhatóak ahhoz, hogy valódi tudományos eredményeket lehessen alapozni rájuk. Emiatt az sem egyértelmű, hogy hazánkban miért ilyen magas a tüdőrák előfordulásának aránya, holott a cigarettafogyasztás nem jelentősebb, mint másutt, és nincs olyan genetikai ismeretünk sem, amely miatt feltételezhetnénk, hogy hajlamosabbak vagyunk erre a daganatra.
A daganat gyógyítását ugyanakkor nem segíti, hogy a szűrővizsgálatokra még mindig nem látogatnak el elegen. Emlőszűrésen már - az államilag szervezett vizsgálatoknak köszönhetően - 45 százalékra sikerült feljavítani a részvételi arányt, de fontos lenne, hogy más daganatok szűrésére is nőjön az érdeklődés. Azokban az országokban, ahol a nők nagy arányban eljárnak méhnyakrák-szűrésre, évente 1-2 nő hal meg ebben a betegségben, ezzel szemben nálunk évente ötszázan. Ha pedig az 50 év feletti lakosság tízévente egyszer elmenne béltükrözésre, évente 4000 élet megmenthető lenne Magyarországon - számol Bodoky György.
Ebben fejlődött a rákgyógyítás
Onkológia terén a magyar gyógyászat a gazdasági fejlettségünkhöz mérten megfelelő szinten van a szakember szerint. "Álságos lenne azt mondani, hogy mindenhez hozzáférhetünk, de ma Magyarországon a kezelési lehetőségek nincsenek jelentősen elmaradva a nyugat-európaitól. Sőt igazságtalan lennék az egészségbiztosítóval, ha nem tenném hozzá, hogy például Angliához képest liberálisabb a daganatellenes gyógyszerekhez való hozzáférés."
Az elmúlt tizenöt évben a klasszikus citosztatikus gyógyszereket (amelyek a daganatos sejtek mellett az egészségeseket is pusztították) egyre inkább felváltották a személyre szabott, célzott terápiák. Az elmúlt két-három évben pedig már átléptünk az immunterápia korszakába, amelynek segítségével az immunrendszert hívjuk segítségül a gyógyításhoz, hogy a szervezet számára idegen daganatsejteket blokkolja. A daganatok egy része ma már jól gyógyítható, és egyre több olyan is van, amellyel hosszú időn keresztül együtt lehet élni: vagyis krónikus betegséggé szelídültek.
