A WHO legfrissebb prognózisa szerint 2030-ig további emelkedés várható, vagyis akkor már évente 12 millió ember halálát okozza majd a betegség.
A molekuláris biológia, a géntechnológia hatalmas fejlődésének köszönhetően mára már igen pontos ismereteink vannak a sejtekben lezajló biokémiai és genetikai folyamatokról. Több száz olyan gént és számos anyagcsere-változást sikerült azonosítani, melyek közvetlenül összefüggésbe hozhatók a különböző daganatok megjelenésével.
Annak ellenére, hogy ezeket az alapkutatási eredményeket már a gyógyszeripar is felhasználja, a daganatos betegségek gyógyításának kérdése még mindig nem tekinthető megoldottnak. Emellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a megelőzés, hiszen a több évtizedes tapasztalat egyértelműen igazolja, hogy érdemi áttörést csak azokon a területeken sikerült elérni, ahol a szűrésekkel, korai diagnózissal megelőzték a daganat kialakulását és továbbterjedését a szervezetben.
A HYD Rákkutató Gyógyszerfejlesztő Kft. két évtizede folytat kutatásokat a deutériummegvonás biológiai, élettani hatásainak vizsgálatára. Az eljárás arra a felismerésre épül, hogy a természetben jelen lévő nehézhidrogénnek, a deutériumnak kulcsszerepe van a sejtosztódás, a sejtanyagcsere szabályozásában. Az NCI National Library of Medicine adatbázisában 1999-től jelentek meg azok a publikációk, amelyek a csökkentett deutériumtartalmú ivóvíz (DDW) alkalmazásáról szólnak a tervezett Mars expedíció kapcsán. Az orosz űrkutatás szakemberei a HYD eredményeire hivatkozva több publikációban foglalkoztak a deutériummegvonás igazolt daganatellenes hatásával. Az űrhajósokat nagy sugárterhelés éri az űrutazás során, ezért a DDW fogyasztását tervezik a legénység számára, hogy redukálják a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát.
Tudományos kísérletekkel alátámasztott tény, hogy a szervezet deutérium-koncentrációjának csökkentése a daganatos sejtek pusztulását, a tumor térfogatának csökkenését, esetenként teljes eltűnését eredményezte mind állatok, mind az ember esetében.
Figyelembe véve a daganatok kialakulásának természetét (négy-öt év alatt fejlődik ki egyetlen sejtből egy 1-2 centiméter átmérőjű daganat), valamint a deutériummegvonás daganatellenes hatását, megalapozottan feltételezhető, hogy az eljárás alkalmazásával a daganatos betegségek megelőzhetők, a betegség kiújulásának kockázata csökkenthető.
Ezt számos kísérlet és megfigyelés támasztja alá, ezek között vannak molekuláris biológiai vizsgálatok, állatkísérletek és humán klinikai eredmények. Ilyen megfigyelés például, hogy tünetmentes daganatos betegek emelkedő tumormarker értékei csökkenni kezdtek a deutériummegvonás hatására, emlőtumoros betegeknél pedig a konvencionális kezeléssel tumormentessé tett betegek között mintegy 50%-kal alacsonyabb volt a visszaesők aránya. A preventív hatás igazolására hosszú távú állatkísérlet indult, a kísérlet során 48 egeret kezeltek kémiai rákkeltő ágenssel (DMBC), melynek hatására fél éven belül megjelennek a daganatok az állatokban, és ezzel párhuzamosan elkezdődik az állatok elhullása is. A daganat indukcióját követően az állatokat két, 24-24 egyedet tartalmazó csoportra osztották, a kontrollcsoport normál, a kezelt csoport pedig csökkentett deutériumtartalmú vizet kezdett el fogyasztani. Az első egerek mindkét csoportban 140-145 nappal a kémiai rákkeltővel történő kezelés után elkezdtek pusztulni, de míg a kontrollcsoportban az ezt követő 130 napban további 17 állat pusztult el, addig a kezelt csoportban csak egy. A kezelt csoportban jelentősebb elhullás több mint 200 nappal később következett be, mint a kontrollcsoportban. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy ember esetében az eljárás alkalmazásával 15-20 évvel lehetne késleltetni a daganatok megjelenését a szervezetben.
