Szakács Gergely, a Tudományos Akadémia Lendület-ösztöndíjas kutatója laboratóriumi kísérleteiben e rezisztencia természetét tanulmányozza, mert az új ismeretek nagy előrelépést hozhatnak a betegség elleni küzdelemben. "A kutatásaink arra irányulnak, hogy megértsük, milyen tényezők gátolják a gyógyszerek működését. Azaz a rákos sejtek ellenállásával foglalkozunk. Általános kórházi tapasztalat, hogy kemoterápiás szerek, gyógyszerek kezdetben hatékonynak mutatkoznak, de gyakran előfordul, hogy a rák visszatér és a betegség már nem reagál a gyógyszerekre, azaz a rákos sejtek rezisztenssé válnak" - mondta a kutató az InfoRádiónak .
A kutatás során úgy próbálják modellezni a terápiarezisztencia-jelenséget, hogy rákos sejteket tenyésztenek, amelyekhez egyre nagyobb koncentrációban adják a kemoterápiás szereket. Ügyelnek rá, hogy ne pusztítsák el rögtön az összes sejtet, megadják a lehetőséget a túlélésre. Aztán azt vizsgálják, hogy a túlélő sejtek miben különböznek a kezdetben érzékeny társaiktól. A laboratóriumi "miniszelekció" során a kutatócsoport megpróbálja ellesni a rákos sejtek trükkjeit, ahogy a különböző kemoterápiás szerek ellen védekeznek.
"Valószínűleg ilyen szelekció történik az emberi szervezetben: a terápia elpusztíthatja a rákos sejtek akár 99 százalékát is, de a túlélő egy százalék képes újra felnőni és benépesíteni azt a teret, amelyet a rák elfoglal. Ez a második vagy sokadik generáció ráadásul már ellenálló lehet a terápiával szemben" - fejtette ki Szakács Gergely.
Elmondta, hogy a rák sokféleképpen alakulhat ki, és a különböző mechanizmusokra eltérő gyógyszerek lehetnek jók. A rezisztencia ugyan sokkal egységesebb jelenségeken alapul, de itt is sokféle mechanizmus létezhet, ezért az ezekhez illesztett terápia nagyon fontos. A kutatócsoport által kifejlesztett gátlósejteket olyan betegeknek érdemes adni, akiknek a tumorsejtjei éppen azokkal a rezisztenciamechanizmusokkal védekeznek.
