Fokozott kockázatú csoportok
A bőrünk "nem felejt": elraktározza a gyermekkorban elszenvedett napártalmakat is, és később, összeadódva jelentkezik a káros hatásuk. Amikor a bőrünk már nem képes a genetikai állományt ért károsodás javítására, kialakulnak az UV sugárzás által kiváltott maradandó elváltozások, például a fokozott elszarusodást mutató, eleinte csak esztétikai problémát okozó növedékek, barna foltok, anyajegyek, rosszabb esetben a bőrrák. A világos bőrűek, a vörös hajúak, a kék szemű szőkék és a pigmentzavarokban szenvedők, pl. az albínók a legfogékonyabbak, mert bőrük kevesebb védő hatású melanint tartalmaz. De a szeplővel, vagy sok, esetleg szabálytalan kinézetű anyajeggyel teli bőrű emberek is nagyobb kockázatot viselnek. A kátránnyal, rádiummal, nem organikus arzént tartalmazó rovarirtó szerekkel és bizonyos egyéb daganatkeltőkkel rendszeresen dolgozó munkások kockázata a nem melanoma daganatokkal szemben szintén az átlagosnál némileg nagyobb.
Önvizsgálattal is kiszűrhetők a tünetek
Ha ön a magas kockázatú csoportok valamelyikébe tartozik, vagy kezelték már a betegség valamely formájával, meg kell ismerkednie a bőrrák megjelenési formáival. Néhány havonta vizsgálja meg bőrét tetőtől talpig egy nagy tükör és egy kézi tükör segítségével. Ellenőrizze a száját, az orrát, a fejbőrét, a tenyerét, a sarkát, a füle hátoldalát, a nemi szervei körüli és farpofái közötti területet. Vizsgálja meg a bőre minden négyzetcentiméterét és fordítson különös figyelmet az anyajegyekre és az előző bőrdaganatok helyeire. Ha gyanús növekedést talál, vizsgáltassa meg orvosával vagy bőrgyógyásszal. Minden esetlegesen daganatos bőrnövedékből biopsziát kell venni, hogy igazolják a rák diagnózisát.
A bőrrák leggyakoribb figyelmeztető jele a bőr elváltozása, különösen egy új bőrkinövés, vagy egy nem gyógyuló seb. A daganat indulhat kis, puha, fényes, sápadt illetve viaszos kiemelkedésként, vagy kemény, vörös kinövésként jelenhet meg. Néha a kinövés vérzik vagy heg képződik rajta. A bőrrák lapos, vörös, érdes, száraz vagy hámló foltként is kezdődhet.
A két leggyakoribb bőrdaganat az alapsejtes bőrrák (basalioma) és az elszarusodó laphámrák (spinalioma) nem melanoma típusú daganatok, és ritkán veszélyeztetik az életet. Ezek a daganatok lassan fejlődnek, ritkán terjednek a bőrön túl, könnyen felismerhetők és általában gyógyíthatók. Néhány nem daganatos bőrelváltozás daganatossá válhat. A leggyakoribb az aktinikus keratózis - kérges, vöröses elváltozások a napsugárzás által ért bőrfelületen, amelyek ledörzsölhetők, de visszanőnek. Egy másik rákmegelőző állapot a bőrszarv, ami tölcsér alakú elváltozásként nyúlik ki a vörös alapú bőrből. Minden rosszindulatú bőrdaganat idővel láthatóvá válik a bőr felszínén, ezzel a bőrdaganatokat az egyedüli olyan daganattípussá téve, amelyik majdnem mindig felismerhetők, korai, gyógyítható fejlődési szakaszukban. A melanoma általában sötétbarna vagy fekete, kezdeti stádiumban a bőrfelszínben lévő, később előemelkedő, benne esetleg csomó tapintható. A felszínét borító hám elvékonyodott hámmal fedett, amely sérülékeny, hosszabb fennállás után vérzékennyé válik. Korai jelnek tekinthető, ha egy anyajegy viszketni kezd, vagy megváltozik a színe, vagy az addig szabályos, egyenletesen pigmentált barna elváltozás széli része megváltozik, egyenetlenné válik, színe is sokféle. Ezek a változások sokszor a rendszeres sérülésnek, dörzsölésnek, leégésnek kitett anyajegyeken alakulnak ki.
A bőrrák minden típusára jellemző, hogy főleg a napsugárzásnak kitett bőrterületeken található (ezek a fej, az arc, a nyak, a kezek és a karok), de bárhol kialakulhat. A bőr elváltozásai nem biztos jelei a daganatnak, ennek ellenére fontos felkeresni az orvost, ha bármely tünet 2 hétnél tovább fennáll.
Segít a számítógép
Az anyajegyek vizsgálatánál elengedhetetlenül szükséges a dermatoszkóp, egy felületi bőrmikroszkóp használata, melynek segítségével tízszeresére nagyítva láthatják az elváltozásokat. A digitális dermatoszkóp mikrokamerája 30-szorosra nagyít, és a felhám alsó rétegéig nyújt bepillantást. Az ily módon megjelenített struktúra a mikrokamerához csatlakoztatott számítógép monitorán jelenik meg, lehetőséget adva a bőrgyógyásznak a pontosabb elemzésre. Ennek során a számítógép segítségével kiszámíthatják az ún. dermatoszkópos pontértéket, melynek alapján nagy biztonsággal eldönthető az anyajegy jó vagy esetleg rosszindulatú volta. A komputer lehetőséget ad arra is, hogy a látottakat a memóriájában tárolják, így bármikor, esetleg évek múlva is megfigyelhető, hogy az adott barna "folton" történt-e olyan változás, amely esetleg sebészi beavatkozást tesz szükségessé.
A témáról bővebben a "Daganos betegségek" című rovatunkban olvashat.
