A vastagbél körülbelül 150-180 centiméter hosszú, és ennek utolsó, 20-25 centiméteres szakasza teszi ki a végbelet. A leggyakrabban az utolsó 60 centiméteres részen alakul ki tumor, amelyet kolorektális ráknak nevezünk. Magyarországon a daganatos megbetegedések gyakorisági listáján a vastag- és végbélrák áll a második helyen, valamint halálozási arány tekintetében is a második-harmadik helyezést éri el.
Évente 5 ezer áldozat
„Hozzávetőleg 5000 ember hal meg vastag-és végbélrákban évente, pedig a korai fázisban felfedezett vastagbéldaganat jól gyógyítható” – hívta fel a figyelmet közelmúltbeli Facebook-posztjában a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). A vastagbélszűré fontosságát azért sem lehet eleget hangsúlyozni, mert a vastagbéldaganat általában hosszú ideig tünetmentes marad, és szűrővizsgálat nélkül sok esetben csak akkor fedezik fel, amikor már késő – vagyis akkor, amikor már a rák már a késői stádiumában jár, és a túlélési esély már a töredékére csökkent.
Néhány perc, de az életünk múlhat rajta
A poszt legfontosabb üzenete, hogy a leginkább veszélyeztetett – 50 és 70 év közötti – korcsoport képviselőinek érdemes rendszeresen részt venniük a vastagbélszűrésen, az ugyanis csupán néhány percet jelent, de akár az életük is múlhat rajta. A daganat kialakulásához vezető elváltozások székletteszttel és kolonoszkópos vizsgálattal szűrhetők. Úgy fogalmaztak, a megoldás adott, a többi csak rajtunk múlik.
Egy rákos megbetegedés hátterében genetikai és környezeti tényezők is szerepet játszhatnak, a legnagyobb rizikónövelő faktor azonban az életmódunk. Szerencsére sosem késő változtatni a rossz szokásainkon, így pedig jelentősen csökkenthetjük egyebek mellett a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát is.
