Már az ókoriak is ismerték
Az első orvosi feljegyzések az ókori Egyiptomból származnak, amelyekben már említést tesznek a rosszindulatú betegségekről. Mindezeket ásatások leletei is bizonyítják. Hippocrates is leírt olyan eseteket, amelyek feltehetően a gyomor, a végbél, az emlő, a méh, a bőr és egyéb szervek daganatos betegségeire utalnak. Azonban egyáltalán nem maradt olyan dokumentum, amely a betegségek előfordulási gyakoriságára vonatkoztak.
Misszionáriusok és kutatók, mint a civilizációtól elzárt területek első látogatói az ezerkilencszázas évek elején azonban felfigyeltek arra, hogy az ott élő népek lakói sokkal tovább élnek. A modern időkig a daganatos betegségeket nem önálló entitásként kezelték, hanem úgy gondolták, hogy már ismert betegségek (például gyomorfekély) másik megjelenési formájáról van szó. Az ezernyolcszázas évek második felében számos vita robbant ki szakmai fórumokon annak kapcsán, hogy vajon miért regisztrálnak jóval több daganatos betegséget a fejlett országokban. Oka lehetett az is, hogy a fejlett államokban modernebbek voltak a diagnosztikai módszerek és magasabb volt a születéskor várható élettartam. 1909-ban megjelent riport szerint a mortalitás (halálozás) négy százalékáért voltak felelősek a daganatos betegségek. Frederick Hoffman 1915-ben publikált könyvében részletesen taglalta a különböző országokban előforduló daganatos megbetegedések arányát. Az akkori statisztikai kimutatások alapján évente fél millió új daganatos megbetegedést regisztráltak. Harminc évvel későbbi tanulmányokban arról számoltak be, hogy az egyes földrészek és kultúrák között rendkívül nagy különbségek voltak kimutathatók. A civilizáltabb területeken sokkal nagyobb arányban fordult elő ez a betegségcsoport.
Napjaink daganat-statisztikája
A Nemzetközi Rákkutató Intézet vizsgálatai szerint 1996-ban már több mint tízmillió új esetet regisztráltak a világban és több mint hétmillió ember vesztette életét rákos megbetegedésben. Férfiaknál a leggyakoribb halálok a daganatos betegségeken belül a tüdő- és gyomorrák, majd ezt követi a máj, a vastagbél, a végbél, a nyelőcső, a száj, a gége, a prosztata, majd a lymphomák. Nőknél első az emlő- és méhnyakrák, ezután a vastagbél, a végbél, a gyomor, a tüdő rosszindulatú megbetegedése következik. A két nemet összevetve tíz évvel ezelőtt a leggyakrabban előforduló daganattípus a tüdő volt, majd a gyomor, a máj, a vastagbél, a végbél, a nyelőcső, az emlő, a száj és a gége rosszindulatú elváltozása jött. Európában a nyugati területeken feltűnően magasabb az emlőrák előfordulási gyakorisága nőknél, míg férfiaknál a tüdő-, majd a prosztatarák vezeti a listát, jóllehet számottevő különbség nincsen a különböző területek között. Érdekes, hogy míg Európa legtöbb országában férfiaknál a tüdőrák incidenciája a leggyakoribb, addig Skandináviában (Norvégiában, Svédországban, Izlandon) jóval kevesebb a tüdő rosszindulatú betegsége, mint a prosztata karcinóma. Nőknél első helyen az emlőrák áll, kivétel nélkül minden országban.
Hogyan alakul a daganatok előfordulása a fejlődő országokban?
A daganatos betegségek kialakulásában rendkívül nagy szerepet játszanak a környezeti faktorok. A WHO 1997-es jelentésében olvashatunk arról, hogy a fejlődő országokban a vidékről városba történő vándorlás nem csupán az étkezési szokások változásait vonja maga után, hanem a krónikus betegségek, a daganatos kórképek növekvő gyakoriságát is. Latin-Amerikában és Ázsiában a kis településeken élő lakosság tradicionálisan kevés húsfélét, zsiradékot fogyaszt, viszont a városiasodás során több energiadús étel, hús, cukor és több alkoholtartalmú ital kerül terítékre. A munkahelyi körülmények és az ellátandó feladatok megváltozása egyenes utat jelent a mozgásszegény életmód kialakulásához. Érdekes megfigyelés, hogy a magas fizetésű városi lakosság körében jóval magasabb a jótékony szerepet játszó zöldség- és gyümölcsfogyasztás. A külvárosba tömörülő szegények viszont kevés zöldséget, tejterméket és jóval több zsíros, olajos ételt vesznek magukhoz. A magas keresetű ázsiai lakosság körében a daganatos betegségek előfordulási gyakorisága napjainkra elérte a nyugati társadalmak statisztikai jellemzőit. Indiában a rákos betegség kialakulása összefügg a nyugati típusú étkezéssel. Gopalan vizsgálatai szerint azonban a tüdő, a vastagbél és a végbél rosszindulatú megbetegedéseinek előfordulása még mindig lényegesen alacsonyabb, mint Nyugaton.
Mi a helyzet Magyarországon?
Magyarországon a halálozás 52 százalékát a szív-érrendszeri betegségek jelentik, a második helyen viszont a daganatos betegségek állnak 25 százalékkal. Az elmúlt negyed évszázadban a rákos betegség miatt leszázalékolt egyének száma megduplázódott. Az utóbbi években férfiaknál a prosztata-, az ajak és a száj rákos betegségei, míg nőknél a vastag- és végbél, valamint a tüdőrák előfordulása mutat emelkedést. 2001-ben összesen 8827 tüdőkarcinómát regisztráltak, amely első helyen állt a daganatos betegségek listáján. Ezt követte a vastag- és végbél, majd a bőr- és az emlő daganatos betegsége a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján.
