Leggyakrabban a bőrdaganatok kapcsán esik szó az UV-sugárzásról, figyelmeztetve a túlzásba vitt vagy óvatlan napozás veszélyeire . Egy új kutatás azonban egészen más oldalról vizsgálta a napfény hatásait. Mint azt az eurekalert.org írja, a Kaliforniai Egyetem kutatói az UV-B-sugárzás szintjének 2017-es globális alakulása és a 2018-ban a Föld 186 országában feljegyezett vastag- és végbélrákos diagnózisok száma között kerestek lehetséges kapcsolatot. Az UV-sugárzásra vonatkozó információkat az amerikai űrhajózási hivatal (NASA) Aura kutatóműhold megfigyeléseiből nyerték ki, a rákbetegek számára vonatkozó adatokat pedig a Globális Rákmegfigyelő Intézet (GLOBOCAN) adatbázisából.
A vizsgálat során végül számottevő összefüggést találtak, miszerint az alacsonyabb szintű UV-B-sugárzás valóban kapcsolatba hozható az említett rosszindulatú elváltozások gyakoriságának emelkedésével. Ez érvényes volt minden korosztályra, ahogy a betegség által leginkább érintett 45 év felettiekre nézve is, miután számításba vettek náluk egyéb kockázati tényezőket, beleértve például a bőrpigmentációt, a születéskor várható élettartamot és a dohányzást.
A BMC Public Health című folyóiratban közölt tanulmány szerzői szerint, bár kutatásuk nem tért ki az ok-okozati viszony tisztázására, a jelenség valószínűsíthetően a D-vitamin-ellátottságra vezethető vissza. Ahhoz ugyanis, hogy szervezetünkben D-vitamin termelődjön, UV-B-sugárzásnak kell érnie a bőrt. Korábbi tudományos kutatások pedig már kapcsolatba hozták a D-vitamin-hiányt a vastag- és végbélrák emelkedett kockázatával. "Az UV-B-fény szintjében megmutatkozó különbségek jelentős részben közrejátszottak a kolorektális daganatok előfordulásának általunk látott alakulásában, különösen a 45 év feletti korosztály esetében. Habár ezek még csak előzetes eredmények, rámutatnak azonban, hogy az emberek, főként az idősek a D-vitamin-hiány kezelése révén csökkenthetik a rákkockázatot" - magyarázta Raphael Cuomo, a tanulmány társszerzője.
