A védőoltások jelentősége (x)

Ma már elérhető az a HPV ellenes vakcina, mely a 9-26 év közötti korosztálynak biztosít védelmet, ősztől azonban egy másik cég is bevezeti méhnyakrák megelőzésre szánt HPV elleni védőoltását, mely a klinikai vizsgálatok eredményei alapján várhatóan a nők szélesebb csoportjának kínál majd lehetőséget a védekezésre.

1796-ban egy angol vidéki orvos, Edward Jenner figyelemre méltó felfedezést tett: a tehénhimlő vírust a bőrre karcolva védettség alakul ki a halálosabb fekete himlő ellen. Dr. Jenner az eljárást a tehénhimlő latin neve (vaccinia) után "vakcinációnak" nevezte el. Ezzel a merész kísérletével alapozta meg az emberiség egészségét forradalmi módon befolyásoló új tudományágat, a vakcinológiát.

A modern orvostudomány összes ágának minden vívmánya közül a védőoltásokat tartják az emberi kínszenvedés csökkentéséhez leginkább hozzájáruló fejlesztéseknek, melyek az elmúlt két évszázad alatt a várható élettartam látványos növekedését eredményezték.

A védőoltási programok Európa-szerte alapjaiban változtatták meg számos életet fenyegető betegség előfordulását. A védőoltások révén felszámolták a fekete himlőt, amely a 18. században számos európai országban az összes halálozás közel 20%-át okozta. Más súlyos fogyatékosságot okozó, akár halálos kimenetelű betegségeket, pl. a járványos gyermekbénulást és a kanyarót egyes országokban teljesen felszámolták, másutt ez folyamatban van, és a betegségeket ellenőrzés alatt tartják.

Ma 26 potenciálisan halálos betegség védőoltással megelőzhető, vagy előfordulásuk számottevően csökkenthető. A becslések szerint a védőoltások évente 3 millió halálesetet, vagy súlyos fogyatékosság kialakulását előzik meg.

Az immunológia, molekuláris biológia, genomika és proteomika terén elért közelmúltbeli áttörések a vakcinológia további fejlődését vetítik előre, mely révén javulhat az akut fertőző betegségek, krónikus fertőzések, allergiák, autoimmun betegségek és egyes ráktípusok megelőzésének lehetősége.

Bár a daganat nem fertőző betegség, egyes tumorokat kapcsolatba hoznak bizonyos fertőzésekkel. Ilyen rossindulatú daganat például a méhnyakrák, továbbá májrák és fej-níakrák bizonyos típusai valamint egyes limfómák. A májrák kialakulásával összefüggésbe hozható hepatitis B vírus elleni vakcinák bevezetése volt az első példa arra, hogy a rák prevencióját védőoltás révén érik el. A hepatitis B elleni védőoltásokat már sikeresen bevezették Európában, és hazánkban is serdülőkorban beoltanak minden gyermeket a betegség ellen.

Jelenleg Magyarországon a 9-26 éves korosztály számára van elérhető megoldás, azonban a fejlesztés legutolsó szakaszában van és őszre várható az az innovatív védőoltás, amely a méhnyakrák megelőzését célozta meg minden nő számára. Hatásukat a potenciálisan méhnyakrákot okozó onkogén típusú humán papillomavírus okozta fertőzések (HPV) megelőzése révén fejtik ki, ami egy igazi áttörés a lányok és nők számára. Az egyes országokban jelenleg működő méhnyakrák szűrőprogramok mellett alkalmazott vakcinációs programmal a méhnyakrák kockázata nagyobb mértékben csökkenthető, mint önmagában a szűrőprogrammal. A védőoltás jelentősen csökkentheti a szűrőprogramok során kimutatott és kezelt rákmegelőző elváltozások számát. A méhnyakrák elleni védőoltás így fényesebb jövőt ígér milliónyi nőnek. Ma a méhnyakrák a nőket érintő második leggyakoribb ráktípus, amely Európában évente megközelítőleg 30 000 nő halálát okozza. Nálunk évente kb. 1200 új beteget fedeznek fel, és mintegy 500 nőt vesztünk el életük teljében a betegség következtében.

"A méhnyakrák elleni vakcina jelentőségét nem lehet alulértékelni. Ez a vakcina lesz ténylegesen az első rákot megelőző védőoltás a világon." - mondta Bőszer Péter professzor.

A HPV elleni új vakcinák kifejlesztéséhez sokkal több időre és szakértelemre volt szükség, mint a korábbi védőoltások esetében. A vakcináció igazi értékét az innováció adja.

Onkogén (rákkeltő) HPV-k (humán papilloma vírusok)

A méhnyakrák azért lesz megelőzhető védőoltással, mert a betegség onkogén HPV fertőzés következtében alakul ki. Az onkogén HPV típusok által okozott tartós fertőzés a méhnyakrák szükséges oka. A HPV egy stabil DNS vírus, így lehetőség nyílt arra, hogy a vírus jellegzetes fehérje részecskéit tartalmazó vakcinát kifejlesszenek anélkül, hogy a vírus örökítőanyaga az oltóanyagba kerülne, ezáltal védelmet nyújt a potenciálisan méhnyakrákot okozó onkogén HPV típusok ellen. A klinikai vizsgálatokban a vakcinák hosszú távon a méhnyakrákot megelőző elváltozások és a méhnyakrák előfordulásának jelentős csökkenését eredményezték.

Minden nő veszélyeztetett a méhnyakrákot okozható onkogén HPV fertőzés szempontjából. A HPV nagyon gyakori, és nagyon fertőzőképes vírus. Nemi aktus során könnyen átadható, de a HPV fertőzés terjed a nemi szervek bőrfelületeinek közvetlen érintkezése révén is. A becslések szerint a nők 50 - 80%-a az élete folyamán fertőződik HPV-vel. Ezen fertőzések többsége egy éven belül spontán megszűnhet, azonban azt nem tudja senki megmondani kinél fog megszűnni a fertőzés, és kinél indul el a méhnyakrák kialakulásának folyamata.

Az emberekben eddig azonosított körülbelül 100 HPV típus közül 15 onkogén, melyek méhnyakrákot okozhatnak. A két leginkább elterjedt onkogén típus a HPV 16 és 18, melyek Európában az összes méhnyakrák 71,5%-át okozzák. A már elérhető és a fejlesztés alatt álló vakcina is ezen rákkeltő típusok ellen nyújtanak védelmet, így világszerte a méhnyakrákok többségét megelőzhetik. Az ősszel forgalomba kerülő védőoltásban egy újfajta, AS04 elnevezésű vivőanyagot (adjuvánst) alkalmaznak, amely a klinikai vizsgálatok eredményei alapján gyorsabban kialakuló, magasabb szintű, hosszabb ideig fennálló ellenanyagválaszt eredményez, mint az azonos összetételű, de csak alumínium-hidroxidot tartalmazó vakcina. Ezen védőoltással kapcsolatban a kutatások azt is igazolták, hogy a gyaloriság szempontjából 3. és 4. helyen álló 31-es és 45-ös onkogén HPV törzsek ellen is nyújt bizonyos védelmet, mellyel így az összes méhnyakrákot okozó HPV-k 80%-át sikerül kivédeni.

A méhnyakrák elleni védőoltások megjelenésekor az orvosok számára a legnagyobb kihívás az lesz, hogy megfelelően tájékoztassák a nőket az onkogén típusú HPV-k és a méhnyakrák közötti kapcsolatról, a szűrés és vakcináció szerepéről a megelőzésben. A méhnyakrák megelőzésének optimalizálása érdekében az orvosoknak azt is el kell érniük, hogy a nők védőoltásban részesüljenek az első és további fertőzések megelőzése, így a potenciálisan méhnyakrákot okozó onkogén HPV típusok okozta tartós fertőzés prevenciója érdekében.

A felmérések szerint a lakosság körében alig ismert a HPV szerepe a méhnyakrák kialakulásában. Ez nem meglepő, hiszen az egészségügyi oktatóprogramok nem tájékoztatják a lakosságot a HPV és a méhnyakrák közötti kapcsolatról. Annak érdekében, hogy megváltozzon az tévhit, mely szerint a méhnyakrák nem megelőzhető, a nőknek biztosan kell tudniuk, hogy védőoltással kivédhetőek az onkogén HPV típusok okozta fertőzések. Ehhez azonban a nőknek pontosan kell érteniük az onkogén HPV típusok és a méhnyakrák kockázata közötti kapcsolatot.

A jelenlegi diagnosztikus eszközök: méhnyakszűrés

A HPV elleni védőoltás kifejlesztése előtti időkben a méhnyakrák ellenőrzését a méhnyakrák megelőző elváltozásainak korai kimutatásán (Papanicolaou-keneten) alapuló szűrőprogramok biztosították. A szervezett szűrőprogramot működtető országokban, pl. Finnországban és Angliában a méhnyakrák megelőző elváltozások kiszűrése és kezelés a méhnyakrák előfordulásának számottevő csökkenését eredményezte. Hazánkban 2003 óta van erre szervezett körülmények között lehetőség a 25-65 év közötti nőknek, azonban a nők csupán 37%-a él vele. Ez sajnos azt eredményezi, hogy nem tudják csökkenteni sem a betegség előfordulását, sem a daganatos betegség okozta halálozást. A nők közel 30%-a soha nem vett még részt szűrővizsgálaton.

Ugyanakkor jelentős terhet róhatnak az egészségügyi ellátórendszerekre a szűrés technikai korlátai, valamint az alábbi tényezők: a diagnosztikai tévedések lehetősége (pl. a citológiai vizsgálat értékelése során); a kolposzkópos követés és biopszia (kóros szűrővizsgálati eredmény esetén), valamint a koraszülés kockázatának potenciális növekedése (műtéti beavatkozás esetén). Téves diagnózis esetén maga a szűrővizsgálat jelentős aggodalmat és bizonytalanságot okoz az érintett nőnek.

Egyértelmű tehát, hogy a HPV elleni védőoltás a szűrés mellett fontos szerepet játszhat a méhnyakrák kockázatának további csökkentésében.

Hazánkban a szűrőprogram egyelőre még nem működik megfelelően, illetve a szűrés nehezen hozzáférhető a kistelepüléseken élők számára, így a védőoltás alapvető jelentőségű lehet a méhnyakrák előfordulásának és halálozásának csökkentésében.

A kóros eredményt adó Papanicolau- kenet jelentős aggodalmat okozhat az érintett nőknek. A vakcinák bevezetése a szűrőprogram kiegészítéseként csökkenti a méhnyakrák megelőző elváltozások és a rendellenes Papanicolau-kenetek számát, ami által csökken a nők ezen lelki terhe is.

Összefoglalásként elmondható, hogy a HPV ellenes vakcina új reménnyel szolgál az orvosok és nők számára a méhnyakrák elleni harcban.