Bár a hasnyálmirigyrák Magyarországon nem tartozik a leggyakoribb daganatos betegségek közé - évente mintegy 1500 új beteget diagnosztizálnak -, a halálos kimenetelű daganatok listáján az ötödik helyen szerepel. Nem véletlenül: a hasnyálmirigyrák nehezen diagnosztizálható, ráadásul sokáig semmilyen jellegzetes tünettel nem hívja fel magára a figyelmet.
Épp ezért az érintettek jellemzően csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már nagy a baj, így a kezelések ellenére a hasnyálmirigyrák egy éves túlélési statisztikája alig 10 százalékos, és a felismeréstől számított öt éven belül a betegek 95 százaléka életét veszti. A Prevention magazin cikke nyomán most áttekintjük, milyen tünetek fennállása esetén érdemes gyanút fogni, és kivizsgáltatni a hasnyálmirigyünk működését!
1. Cukorbetegség
Ha látszólag semmilyen kockázati tényező (családi öröklődés, helytelen étkezés, elhízás) nem indokolja, mégis cukorbetegséggel diagnosztizálnak, akkor érdemes ellenőriztetni a hasnyálmirigyünket. Szintén a szerv daganatos megbetegedésére hívhatja fel a figyelmet, ha a jól kontrollált diabétesz hirtelen nehezen kezelhetővé válik, az addig stabilan tartott vércukorértékek elszállnak.
2. Rejtélyes hasi fájdalom
A hasnyálmirigy nagyon közel helyezkedik el egy, a gyomorban található idegfonathoz (ezt plexus coeliacus néven emlegetik az orvosok), ezért a szerv megbetegedése komoly hasi fájdalmakat okozhat. Eleinte csak hasi diszkomfortérzésről számolnak be az érintettek, majd a hasnyálmirigyrákra jellemző fájdalmak a has felső részén, a szegycsont alatt jelentkeznek, és előregörnyedve, a lábakat felhúzva enyhülnek. Ritkán a hasfájás a hátba is kisugározhat, ez is a betegségre utaló tünet lehet.
3. Vérrögök
Bár a jelenség pontos oka máig ismeretlen, a megfigyelések szerint a hasnyálmirigyrákban szenvedő betegek különösen hajlamosak a vérrögképződésre . A szakemberek elképzelése szerint ennek hátterében az állhat, hogy a rákos sejtek csökkentik a szervezetben a vérrögképződés megelőzését biztosító fehérjék termelődését. A nagyobb műtétek, traumák (például autóbaleset) után, tartós fekvés vagy rendszeres és hosszas ülés esetén, illetve öröklött hajlam miatt kialakulhatnak vérrögök, ám ha látszólag semmi nem indokolja a trombózis megjelenését, legyünk résen és vizsgáltassuk ki a hasnyálmirigyünket is.
4. Hasmenés, lebegő széklet
A hasnyálmirigy az inzulin mellett más enzimeket is termel, melyek a zsírok lebontásához szükségesek. Amennyiben a szerv működése zavart szenved - például a növekvő daganat miatt nem tud elegendő mennyiségű enzimet kibocsátani -, akkor az emésztetlen zsír a széklettel együtt távozik, gyakran hasmenést okozva. A zsírszéklet jellemzően fényes, csúszós, rossz szagú, és a vécében a víz tetején úszik. Ha naponta többször is ilyen állagú a székletünk, főleg a zsíros fogások után, az arra utalhat, hogy valami nem stimmel a hasnyálmirigyünkkel.
5. Sárgaság
A hasnyálmirigy a máj közvetlen közelében helyezkedik el - ez utóbbi szervünk felelős a többi között az epe termeléséért is. Amennyiben egy növekvő daganat összenyomja az epeelfolyás útját, a felhalmozódó epe miatt megemelkedhet a szervezet bilirubinszintje, ami sárgaságot okozhat. Ezt először a szemfehérjén vehetjük észre, ami sárgás árnyalatot ölthet, emellett a sárgaság gyakran jár együtt bőrviszketéssel, sötét vizelettel és világos széklettel .
6. Hirtelen fogyás
A hasi diszkomfortérzet miatti étvágytalanság következtében az érintettek hirtelen fogyást tapasztalhatnak. Később, a betegség romlásával gyakori hányás léphet fel, a növekvő daganat pedig a elzárhatja a vékonybél felső szakaszát, ami szintén megnehezíti a tápanyagok megfelelő felszívódását. Emiatt a betegek kórosan lesoványodnak.
