A kiütések megjelenése mögött gyakran valamilyen allergia áll, de egyéb tényezők is kiválthatják a szervezet e nem kívánt reakcióját. Általánosságban kijelenthető, hogy a csalánkiütés igen elterjedt, a statisztikák szerint a magyar lakosság negyede-ötöde találkozik élete során legalább egyszer a uticariának nevezett elváltozással. Ennek megfelelően az egyik leggyakoribb bőrgyógyászati kórképként tartják számon.
Nőkre jellemzőbb a csalánkiütés
Heveny típusa nagyobb mértékben fordul elő gyereknél, fiataloknál, valamint a nőknél, különösen terhesség alatt. Ennek pontos okai egyelőre tisztázatlanok, az viszont kijelenthető, hogy az egyébként igen gyorsan kialakuló tünetek pár óra, legfeljebb pár nap alatt el is tűnnek.
Vannak azonban olyan esetek, amikor legalább hat héten keresztül, vagy akár egy-két évtizeden keresztül is fennáll a probléma, ezáltal lényegében pokollá téve a szenvedő alany életét. Ilyenkor krónikus csalánkiütésről beszélünk, ami azt jelenti, hogy a panaszok rendszeresen visszatérnek változó hosszúságú tünetmentes időszakokkal tarkítva.
Ez a betegség az emberek 1-3 százalékánál alakul ki, közülük minden ötödik szenved akár tíz-húsz évnél hosszabb ideig is a csalánkiütés idült formájától. A leginkább felnőtteket érintő kellemetlenség leggyakoribb oka a gyógyszerallergia, gyerekek esetében pedig az ételallergia és egyes fertőzések. Sajnos a kiváltó okok azonosítása többségében sikertelen, ami jelentősen hátráltatja a kezelést.
Amikor csőstül jön a baj
A krónikus csalánkiütéstől szenvedők felénél angioneurotikus ödéma is jelentkezik. Ez szintén egy vizenyős duzzanat, amely a mélyebben lévő szövetrétegekben képződve átterjedhet a bőrre és a nyálkahártyára is. Az ödéma egyebek mellett előfordulhat a felső légutakban is, ilyenkor pedig légúti elzáródással fenyeget.
Cikksorozatunkban korábban írtuk:
