Egy speciális koponyaultrahang készülék segítségével néhány napja már Magyarországon is kideríthető, hogy agyi keringési zavarok állnak-e az alvásproblémák hátterében. A baj korai diagnózisával sok esetben kivédhető a szélütés is.
A csúcsminőségű transcranialis Doppler ultrahang (TCD) berendezés Londonból érkezett a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház neurológiai osztályára. A brit fővárosban öt éven át neurológusként dolgozó dr. Káposzta Zoltán osztályvezető főorvos számos TCD-vizsgálatot végzett. A magyar fővárosba tesztelésre érkezett eszközzel a vizsgálat során a halántékra rögzített két ultrahangszonda segítségével a koponyacsonton keresztül nyernek információt az agyi erekről. Ki tudják mutatni a - tünetet még nem okozó - vérben keringő parányi rögöket, melyek előbb-utóbb tönkreteszik a néhány száz mikrométer átmérőjű erek keringését, és apró, gombostűfejnyi infarktusokat idézhetnek elő. Ez a folyamat ilyenkor még megállítható, hiszen a beteg a vérrögök képződését gátló kezelésben részesülhet.
A készülék nemcsak a vérrögök kimutatására képes, hanem az agyi kis erek tartalék kapacitásának kimerüléséről is tájékoztat - azzal, hogy méri az agyi kis erek tágulékonyságát. Ez azért fontos, mert az agyat behálózó kis erek feladata, hogy biztosítsák az agysejtek működéséhez az oxigént és cukrot, amire éjszakánként - a vérnyomás alvás alatti, törvényszerű lecsökkenésének idején - csak akkor képesek, ha elég rugalmasak, eléggé ki tudnak tágulni ahhoz, hogy kellő mennyiségű vért tároljanak ezekre az órákra. Ha viszont az erek tárolókapacitása már csökkent, keringési zavar alakul ki. Amíg ez csak kisebb mértékű, az agy "riadóztatja" a beteget, aki felébredhet. A vérátáramlás zavarát az elalvási rendellenességek is jelezhetik. A tízmillió forintba kerülő berendezéssel eddig már négyszáz beteget vizsgáltak meg - a beavatkozást az OEP finanszírozza -, s minden negyediknél találtak elváltozást.
Ezek a tünetek nagyon fontosak például a szélütés előrejelzésében. A többnyire váratlan csapásként megélt kóreseménynek, illetve az azt kiváltó rossz keringésnek igenis vannak előjelei. Ilyen lehet a rövid távú memória csökkenése, a kiszámíthatatlan hangulatingadozások és az alvászavar. Aki ilyesmit tapasztal magán, feltétlenül forduljon orvoshoz, és ne nyugodjon addig, míg alaposabb vizsgálatokkal ki nem derítik a mögöttes okokat. Alvászavar esetén azért is nagyon fontos megállapítani, hogy keringési rendellenesség van-e a háttérben, mert még ma is kaphatók hazánkban olyan korszerűtlen, nem szelektív hatású altatók, amelyek az agyi vérátáramlást is csökkentik. Szerencsére olyan új fejlesztésű altatók is kaphatók, amelyek nem csökkentik az agyi vérátáramlást.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: